Posted by
Posted in

Mi a legszebb?

Mi a legszebb?   Mi lehet a legszebb ezen a Világon? Sorra veszek mindent, s tudom, kitalálom. Szépek, a tavaszi rügyet bontó erdők, Szépek az ég kékjén, barangoló felhők. Szépek a csillagok, forró nyári este, A rohanó folyók, morajló zúgása, A búzatáblák sárguló termése. A zöldellő rétek tarka virágzása, Madarak csicsergése, galamb búgása. A csend, […]

Posted by
Posted in

A csend hallgatja…

Ahogy csendben megül a néma, csöndes este, Látszik a sok hallgatag, fénylő csillag teste… Lágyan, csöndben körbeölel az este keze. A csend hallgatja a vadul süket csöndet, Mozdulatlanság, kiszívja az erődet… Eltakart napsugár égeti bőrödet. Gondold végig éltedet… meghökkentőket, Karácsonykor rád tukmálják primőröket… Már sosem találod… fagyba veszendőket. Vak csöndet hallgat a harsogó rádió, Csendesen […]

Posted by
Posted in

Álmodozok…

Kerítés mögött vagyok, Ottan én álmodozok. Szomszéd telkén süt a nap, felhőtlen… de itt borús, Fordulok, látom élet itt nem babérkoszorús! (Sedoka) Hiába várom, A Nap rám sosem ragyog… Fájdalom fátyla fedi. Sorsom fintora, Felettem könnyfelhő van… Eltakarja a Napot. * (Septolet) De, vagyok díszlete, Élet, Cseléde… Nekem, végrendeletem A védő beszédem! Életnek mibenléte? Vadul; […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csillag

Rózsa Iván: Csillag (Haiku-változatok) Csillagom lettél; Bolygódként a pályámon Keringek körbe… Fekete égbolt, Csillagtalan éjszaka: Pogány Biblia. Csaba királyfi Csillag-ösvényeden, mondd: Merre jársz, vezetsz?! Sötét éjjelen Csillagtalan az égbolt: Már a Hold sem kél… Zsákutcába visz: Sárga vagy vörös csillag?! Múlt szélsőségek? Gyémánt-csillagok Fényesen ragyogjatok! Ha sötét az éj… Űrben robbantak, Kis csillagok születtek… Üdv, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Házfalon kis gyík…

Rózsa Iván: Házfalon kis gyík… (Haiku-változatok) Házfalon kis gyík Vidáman sütkérezik… Jöttödre riad… Házfalon kis gyík Farkát elhagyta harcban, De újra kinő! Házfalon kis gyík, Zöld a szíve is, biztos Fradi szurkoló! Házfalon kis gyík Ide-oda cikázik: Ő még fiatal… Házfalon kis gyík Álmában nagy leguán, Vagy tán krokodil… Házfalon kis gyík Bár elvesztette farkát, […]

Posted by
Posted in

Táncolj még velem!

Táncolj még velem! Szikrázó fény, és néma zokogás, küldi a sors egy fiú mosolyát, amire vártam már éveken át, – hallom a dallamát, a végtelenbe vesző lágy szimfóniát.   Szerelem, szerelem! – most rám talált, mégis fáj a kedves simogatás, hogy mondjam el neked,- nincs esélyünk, – örülj mit megéltünk, csak ülj itt mellettem, ölelj!- […]

Posted by
Posted in

Európai stílusú „fürt” csokrok

Türelmetlenség… Számolt napokban Telik a sok perc fürtje. Türelmetlenség. * Várt nap lassan jön, Fürtős mosolyod várom. Türelmetlenség. * Ahogy ideérsz, Mosolyokat látsz fürtben. Türelmetlenség. *** Bőregerek… Az őserdőben Bőregér, fürtökben lóg! Így természetes. * A bőregerek Fejjel lefelé, fürtökben Sem szédülnek el. * Fürtök látványa, Bőregerek ottléte. Társas életű. * Padlás sarkában Lógnak, bőregér […]

Posted by
Posted in

Hajnali halászat

Edit Szabó : Hajnali halászat . Domboknak aljában még sötét az éj, lassan ébredezik hajnallal a fény, a felkelő Nap narancssárgán lángol, kék égnek szegletén éleszt világot. . Színpompás kékség az ég felhőjében, visszatükröződik tónak vizében, hajnalpír ébreszt emberi életet, halászó legénynek új reményeket. . Magányosan áll a tónak közepén hatalmas nagy fa , uralkodik […]

Posted by
Posted in

Dógozz asszony

Edit Szabó : Dógozz asszony / tájszavakkal / . Töszmörög itt, úgy kelleti magát, mikor findzsa, csetres halomba áll, ha a pulyát tutujgatja stolnin, firhang megett fertályóra múlik. Induljon meg a grádicson, gyorsan, garabolyból adjon talpastiknak, hogy zsendüljön feszt a lóca mellett, ha mókerol, kend is kedvesebb lesz ! . Edit Szabó : Asszony dolgozz […]

Posted by
Posted in

Kik szenvednek?

Korgó gyomorral születnek a nagy gondolatok, De jó lenne egy nagyot zabálni, de kukázok… Korgó gyomorral nem lehet semmilyen háborút megnyerni, De jó is lenne, nagyot enni, ücsörögni, nem lelőni… Dörög az ég, vihar. Vagy puska az, ami ropog? Utcán háború dúl. Éhség gyermeket emészt fel, Szívek megtelnek szeméttel… * Éhesen születtünk, ordítottunk is rendesen, […]