Megrendítően nagy ütés érte, A padló hirtelen oly közel került! Megrázta magát, és felállt végre, Mikor ekkora ütéstől más a földön feküdt! Nem adom fel – gondolta és újrakezdte. – A gyilkos kór felettem győzelmet nem arat! Lépésről lépésre haladt tovább előre, Lebontva minden gátoló falat! Ma újra él, bizakodó és aktív, Segít, ha tud […]

Döngve csapódott be a nagy ajtó, Az érzelem, bizony, odaát maradt, Ezen az oldalon csak felégett tarló S remény, hogy életed jó irányba tart! Az élet ködében felsejlik néha Egy-egy szép vagy rossz pillanat, Tanulj belőle, és ne legyél méla, Bontsd le a falat, mi fogva tart. Építs új világot jobban és szebben, Ne keseregj […]

A Hadd legyek őrült című vers 2016 szeptemberében született. Tartalmát egyértelműen tükrözi a cím. Néha egy kicsit hagyni kell magunkat, engedni az árral a lelkünket. Őrültséget tenni, menni és élni. Nem csak a mindennapok megszokott lendületével. Egy kicsit őrülten is. Csak egy kicsit. 😉   Hadd legyek őrült!   Hadd legyek őrült, Hadd legyek fiatal, […]

Edit Szabó : Okos lehetsz Okos lehetsz, de nem nekem, mégis itt vagy a zsebemben, elérhetnek, ez a fontos, nem érdekelsz engem okos ! Nem bámulom képernyődet, de látom az embereket, körbe nézek, nyílik virág, madár dalolja nótáját. Ismerősök, családtagok, valami fontosat mondtok, végtelen tér sokat ígér, hallom hangjuk, mindent megér ! Karácsonyi ajándékom, családtagi […]

Rózsa Iván: Választás után… Ha, ha! Mi zúg? … Mi éji Zay Hódmezővásárhely utcáin e nesz? Fel fognak tán kötni? Ne félj! Csak a demokrácia hangja ez… Budakalász, 2018. február 26.

Edit Szabó : Rímversek – Nőiesség – Anyai szív ! 1. Szemed fénye csillagként ragyog, benne élnek villámló napok, szerelmes és fényes villámlás, létedben nem félénk pillantás. 2.. Gyermekből lesz fiatal lány, rózsa virít az orcáján, a szépsége időt álló, női lénye csodálható. 3 . Anyai szív soha nem feled, halkan súgja, te vagy gyermekem […]

Oktalan beszédek sorvasztják szavaink, porlik ritka fényük, értelmük kopik, Kazinczy s Arany lelke int a múltból, de vállat von egy méltatlan nemzedék. Mondják: Változik a nyelv. Mondom: A változás irányát ember dönti el. Nyelvünkért harcolni ma több, mint szálló szó, megmaradásunk a tét. Hinnünk kell: E cél, melyért közösen küzdenünk érdemes, nem „csupán fikció.”

háló-szövött életréseimen elszivárog a gyöngyöző gondolat míg az idő pereg lebomlik egészen csak néhány álomszilánk mi megmarad értéktelen vagy értékes ki tudja ha mérlegre teszem nem mutatna semmit de az enyém féltem széltől is óva mert néha a gondolat szárnyán repít suhanó idő apró málló percek már a szú is csak nagyon ritkán perceg kósza […]

vágysz-e új hazára innen hol semmid sincsen mert erről a tájról már elköltözött az isten vágysz-e új hazára hol pénzt kapsz a robotért erről a gyönyörű tájról hol a máshol élő többet ér egymást eltaposva kaján hazug szóval koncot hintve néha roskadozik az asztal másnak nem rád várnak és nem jutsz a közelbe de a […]