Posted by
Posted in

Naplemente

Vérvörös napkorong tespedve, lassan lejt a tengervíz fele. hullámokat tarkára festve, átszíneződik környezete. A víztükör úgy ragyogtatja, hogy piros csíkos lesz a fodra, mint a pipacsmezőnek szirma, amikor a szellő ringatja. lángoló fényként kacérkodik, sugarát szórja a hegyekre, ránéz a parti kaktuszokra, ráült port aranyra bevonja. Készül az új világi létre, előbb sötétben megpihenve. majd […]

Posted by
Posted in

Tavasz ( Vivaldi: Tavasz-hoz)

Ébredezik a kikelet örömmel, érkező madár dala száll a csöndben. Sziklacsúcsról vízér csordogál közben, kristálytisztán, szemrevaló gyönyörben.   Tüzes szikrák záporoznak az égből, a sötétség meg-megvillan a fénytől. Lassan elvonul, nem kell félni vésztől, előáll a káprázat az érzésből.   Zöldellő lombsátor alatt pihennek, halkan cselekszik az erdő moraja, állat hangja visszhangja a vizeknek.   […]

Posted by
Posted in

Titokajtóban

Gyere közelebb, ölelj Zita Közelséged, életem sója! Csak úgy érezzelek, Így élményt szerezzek. Már látni is… ez kéj manója. Jó lenne puszilni a kezed, Szép szavakkal pátyolni lelked. Test-meleged add át, Kezed puhaságát… Részemmé kell Neked már lenned. Nadrág cipzáram… titokajtó, Oda bejutni, nem kell fa-ló. Vigyázz nagyon, nehogy Ujjad törjön… sehogy. Légy enyém, az […]

Posted by
Posted in

LEHET E MÉG

A végzet útján végig menni Emelt fövel a sötét alagúton áthaladni Megbocsájtani mindenkinek Mond ó mond lehet e még Tiszta szivvel élni a mában Mint egy hajótörött Kinek mindene a tengerbe vész S a hullámok takarják el a süllyedö reményt A felszinre törö tajtékzó habok Gyötrö keserüséggel hozzák a felszinre Azt mi már úgy is […]

Posted by
Posted in

Gyengéd szeretet

Gyengéd szeretet nagy gyűlöletben Vagy nagy szeretet, kis gyűlöletben… Ez mi a nagy különbség az életben. Szeretve szeretkezni, vagy ölbe háborúzni? Szeretet háború adott, elég házasodni… Ez alól, ez után, így már nem lehet kibújni. Vecsés, 2012. augusztus 22. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Éji nesz

Éji nesz slattyog a süket csendbe, Nem tudom mit, de dobol fülembe. Nem gyújtok gyertyát, nehogy zavarjam, Hallgatom… mért nincs nesz az avarban? Vecsés, 2012. augusztus 18. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Éjfélt üt az életóra…

Nem tudni nálam mikor üt éjfélt az életóra, De tudom, akkor indulok a nagy találkozóra. Bízok, hogy ott várnak a szeretteim boldogan És majd velük leszek és végtelenül boldogan. Vecsés, 2012. augusztus 19. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Délibábban bízni?

(3 soros-zárttükrös) Becsap még a délibáb is, Hiteget, mint az álom is… Becsap még a délibáb is. Hol van ki becsületes és szavatartó? Biztos van, de ő vajon, hol, merre lakó? Hol van ki becsületes és szavatartó? * (Septolet) Barátnak hinni? Rokonban bízni? Munkatárssal komázni? Rábízni? Barátom, mind becsapott, Rokon eltaposott, Munkatárs belém-taposott. * (Senrjon) […]

Posted by
Posted in

Áldozatok

Akit már megöltek, senki nem sajnálja, Sőt, ha van szülője, mindenki őt bántja… A büdös elkövetőnek, mindenki a kegyét keresi, Híres ügyvédek nyomulnak…, jogokat kreál, több kell neki! Kár, hogy ők nem tudják, hogy nagy kárt okozó bűncselekmény A joggal való visszaélés,… ez nem békés vélemény! (Senrjú) Csak azt intézik Szegénykének, joga van! Halott meg […]

Posted by
Posted in

Könyörgöm!

Könyörgöm néktek, „akasszuk föl a királyokat”, Midőn, ők nyomorgatnak minket… mér nem másokat? Udvaroncok hada, mint hithű ítélet végrehajtó, De nem veszik észre, mi nekik hű-hó, az nekünk nem jó. Régi-régi öregek idején használták ezt a formulát, Ha meg a király meghallotta, imádkozva hívta Fortunát… Vecsés, 2008. december 24. – Kustra Ferenc – biz’ ez […]