Posted by
Posted in

Alvó virágszirmokat dédelget a szél ” Rügybölcső Tavasz 2019 ” Antológia

  Alvó virágszirmokat dédelget a szél   Alvó virágszirmokat dédelget a szél, Halvány fényeivel a reggel messze még, Öleli egy árnyék, épphogy csak megpihen, Fűszálon harmat csillog sóvár-irigyen,   Mert tudja, neki vége, felissza a fény, Amely a felhők közül mindig visszatér Kedves érintéssel, simogatva fákat, Növésre serkentve egy aprócska ágat,   Mely úgy táncol, […]

Posted by
Posted in

Fürtös fejét hajtja a kedves vállamra ” Szerelmemnek Bálint-napra” Antológia 2019

  Fürtös fejét hajtja a kedves vállamra   Fürtös fejét hajtja a kedves vállamra, Haja redőibe lágyan túr kezem, Mintha már réges-rég megesett volna közöttünk, némán, ez a vad szerelem.   Ösztönöm kapuja tágra nyitva áll, Megeshet még néhány hárító mozdulat, Most, az érzékek birodalma vár ránk, Ne szabadkozz, ez egy ősi bódulat.   Elbújhatsz […]

Posted by
Posted in

Tavasz, az alkonyban

A szerzőpáros, tankában gondolkozott… Halvány, almabor Színe van égnek… messzi! Pirulás múlik. Csend hullik, mint szép áldás, Meghitt most a rügyvárás. * Fönt a sok csillag, Vibráló fényt terít szét. Ég, mint kótyagos… Szerelemittas percben, Szívünkben mámor serken. * Este már ernyed, Táj, sötétségbe simul. Holdudvar nyílik… Vágy nyugszik, minden békés. Megfogant régi érzés… * […]

Posted by
Posted in

Ez akkor mi?

Szerelem, Nekem A hiányérzésem Jólesik léleknek, Hódolok eszményeknek. Csak szeressük egymást nővel… Önbizalmat növel. * Szeretni a nőt… Értéknövelőt. Szívem vágya, Életem állomása És a Lelkemnek a Simogató karbantartása… * Szerelem kéne, Ajándékozz véle… Ölelnélek, csókolnálak, Falhoz szorítanálak… Visszaölelnél, Csókolnál, Velem, vadult szerelmet játszhatnál. Vecsés, 2019. február 22. – Kustra Ferenc – romantikus Septolet csokorban

Posted by
Posted in

Amit szeretnék

Edit Szabó : Amit szeretnék Azt szeretem,minden reggel felkeljek, reggelivel az álmom ne felejtsem, ablak előtt nyíljanak a virágok, illatukkal enyhítsék a világot. Azt akarom, legyen kezemben munka, lustaságban nem élhetek naponta, otthonomat igyekszem rendbe tenni, továbbra sem állnak meg a kezeim. Azt kívánom minden egyes embernek, családjával éljen boldog életet, mindenségben naponta kell küzdeni, […]

Posted by
Posted in

Élted vagy leélted?

A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált… Most, eljött az idő Kérdezni a tetteimet. Vagy talán már, késő? Ideje számvetést tenni, Élni?! Kevés remény hinni. Ideje számvetést tenni, Létbe még szépet becsenni. * Leéltem életem, De, nem is éltem… végül is Nem leélni! Élni! Évek elszálltak felettem, Élet helyett… csak temettem. Sok év […]

Posted by
Posted in

A pipacs

A pipacs nem csak egy virág. Nem, a pipacs latin nő, bordó ruhában, Szeme fekete, bőre barna és hibátlan. Mert csak a virágban nem találni hibát.   A pipacs tűz, tűz és szenvedély, Láztól ég belülről, s vörös, mint a vér. A pipacs vad, nincstelen, és szabad, Nincs benne nemesség, se gőg, se gyilkos harag. […]

Posted by
Posted in

Ebugatta

Szorgalmatos gondját én életemnek senki nem viselé, Pediglen gondolám vala sorsom, mit kendtek irigyelé. Ebugatta! Ilyen a sors… tán kifényesítem a kardom, Mert lelkem még fényes, de… ez már öregségi akarnokom. Vecsés, 2001. december 31. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elvesztem az arcom

Már én is igen unom, hogy a számon. Csak panasz szava tódul elő vádlón, De egyedül vívom dicstelen harcom, Közben szép lassan elvesztem az arcom. Hiába van hű, szamuráj szellemem, Ha azt alkalmazni nincs segedelmem. Pedig a hovatartozás nagy erő, Amit csak én tudok és miért nem ő? Mint egy Ronin kóborlok a semmibe És […]

Posted by
Posted in

Megtört tekintettel…

Mint haldokló vad, megtört tekintettel Révedek… világra, hűlő lélekkel. Nincs olyan, mi melegséget is adna, Úgy tűnik, mintha életerőm fogyna. Mitől lennék boldog, megelégedett Ha az élet, keresztfára szegezett? Vérem hullik, lassan mind, mind elcsöpög. Nincs, ki alám tegyen edényt, mi köcsög. Feltámadásban bízni, ez dőreség, Hogy ki vagyok szegezve, ez vereség, Pedig tömeg erős, […]