8
visits
0
comments
Posted in
Rózsa Iván: Kancsal álom A Semmi partján A védtelen Végtelen Kancsal álmot sző… Budakalász, 2019. július 13.
Rózsa Iván: Göröngyös úton… (Haiku-változatok) Göröngyös úton Megbotlottam ezerszer, De célba értem… Göröngyös úton Elágazáshoz értél: Merre menj tovább?! Göröngyös úton, Ki elkísér majd téged: Lesz méltó társad! Göröngyös úton Nehezebb célba érni: De annál dicsőbb! Göröngyös úton Nincs aszfalt, jelzőlámpa: Inkább vaksötét… Göröngyös úton Lehet, hogy a göröngyök Leghűbb társaid… Göröngyös úton Cipeled a […]
Rózsa Iván: Öt szomorú haiku A nyáj A nyáj összetart, Szélre löki a gyengét, És nem átlagost… A csorda A csordaszellem Eltaszítja magától Az egyedi szót… Farkas-vigyor A pásztor lehet Hamis is, a farkasok Legjobb barátja… Ostor-pattogás A csordás-ostor Pattogására boldog Marhák vonulnak… Háborúk Vágóhidakra Terelik immáron az Embereket is… Budakalász, 2019. július 7.
Juhfarknyi lehelet ( a vulkáni hamu életet fakasztott ) Ki hiszi el nekem, hogy az élet vízét ismerem? Nem messze innét, hol tanyát vert a jobblét, hajszálgyökerek isszák a hegy dévaj porát, hogy milliónyi izgatott fürtben ott lakjon az Isten! Ő adta ezt nekünk, mi néha gyógyszerünk, éljünk hát vele bátran, gyöngyözzön a pohárban, benne […]
A Csend falat emelt ablakom alatt A csend falat emelt ablakom alatt, Ettől izgalmas lett a tespedt város, Kinézek: látom sötét kontúrjait, Lomha, barna árnyék andalog: charme-os, Lassú pillanatok káprázata játszik, Rémalakot ölthetnek a nyitott kapuk, Kitágult pupillák borzongással nézik, Miként marják lelkük kíméletlen satuk, Már éjfél is elmúlt, fáradt a világ, Megáll az […]
Edit Szabó : Aratás . Zöld erdő szélétől indul a határ, búzaszemek kalásza sárgállik már, munkáskéz vetette el ezt a magot, természet ereje szép termést adott. . Gazda kezében van pengő kasza, balról és jobbról is megsuhintja, sárgán aranyló szép búzakalászok, tarlóra dőlvén várják az asszonyt. . Drága kincs az életünknek magja, párja hajladozik ívesen […]
Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva. Ősz: Vége már a nyárnak, a napfény erőtlen, Majdnem elvész már a fakón-kékes, égen… A kis-bogarak, már csak életuntan csámborognak, Keresik, nyomát a már végleg elmúlt szebb napoknak. Ősz Leple Fényt takar. Vánszorgó lét Emléket kutat. * A nyári zajok, csak emlékek már, ezeket meg már […]
Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó! Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó! Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó! Csak Jönnek Mint árvíz. Megfékeznem? Írni sem győzöm. * Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni, Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni. Nem Írom Mindet, csak Az értékest, Többi hadd […]
Néha fekete-fehér, melyben a szivárvány, szürke árnyalattal írt szomorú királylány.
Az idő, elgondolkoztató… (vers) Időm sose nincsen elég, versenyt futok vele, Oly jó lenne, néha megpihenni néhány percre. Tennivalóm még van elég, időm már kevés… Idő kell… míg búzaszemből lesz kenyérszegés. * (3 soros, zárt tükrös) Az idő mint a csikó elfutott mellettem, Talán még igazából, soha nem is éltem, Az idő, mint a csikó […]