Posted by
Posted in

Te mindenem

Edit Szabó : Te mindenem Keresem a mában tegnap ifjúságát, keresem a mában szerelem varázsát, keresem a mában csókod, ölelésed, keresem a mában bódult szeretésed. Várom a jelenben lépted koppanását, várom a jelenben arcod mosolygását, várom a jelenben karod ölelését, várom a jelenben ajkad érintését. Látom szemeidben égő tűz mélységét, látod két kezedet, kitárod én […]

Posted by
Posted in

Születés misztériuma…

Egyszer csak véget ért egykedvű magányod, Kuckód, mi védett, elhagyott, kitárult Körülötted a világ! S micsoda fények! Kézbe vettek ismeretlen, maszkos emberek. Tudtad, hogy így lesz, magad akartad, Azt, mi most megtörtént, már előre tudtad, De halványul a tudás az előkészületről, Csak homályos az emlék erről az egészről! Érted, mikor mondják: három kiló hatvan, Nézzétek, […]

Posted by

Tavaszi szél – 2018 – szépirodalmi és képzőművészeti pályázat

„Tavaszi szél” szépirodalmi, képzőművészeti pályázat és antológia Nőnap, Március 15., Húsvét és a 2018. évi Tavasz alkalmából A pályázat beadási határideje 2018. március 15-én lezárult. Köszönjük szépen a beküldött alkotásokat! Beszámoló az eredményhirdetésről Az eredményhirdetés időpontja: 2018. április 14., szombat, 13:00-16:00 Helyszín: Miskolci Egyetemi Könytár, Miskolc-Egyetemváros A teljes Valentin-napi műsorunk visszahallgatható YouTube csatornánkon: Benedek Erzsébet […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Vigyázz, jön a Vonat!

Rózsa Iván: Vigyázz, jön a Vonat! Már csak egy-két millió hülye hisz benne: Aki szemét, gyáva, fanatikus, elment az esze… Az egész világnak „fóbiája” támad már tőle: És semmit, vagy csak börtönhíreket, akar hallani felőle! Budakalász, 2018. február 8.

Posted by
Posted in

lesz újra zöld fű…

aggodalomra itt semmi ok hisz nem látszik most a végzet a föld még tengelyén forog csak az ember sejti a véget pedig minden megmarad majd nem rejti el a feledés nem ez lesz az első kudarc de a föld él és tovább remél sebeit is begyógyítja talán jön egy új felváltó “igézet” ha nem hazudják […]

Posted by
Posted in

Panel…

Panel, mely egykor még oly menő volt, ma újra reneszánszát kell, hogy élje, mert bizony a bank ezt is elveszi, ha törlesztésre nincs a lakónak pénze. Egymás “fején” élnek az emberek, Sybilla ezt már rég megjósolta, hallod mindig ha akarod ha nem, hogy a szomszéd a dühét gyakorolja. Szigeteléssel már más a külcsín, színesebb lett […]

Posted by
Posted in

Jelenben érezni

Mikor fáj a szó, és nem vezérel az ész, akkor már rég kevés ide a józan ész. Mikor ernyed a test, és reped a szív, érzed, hogy a pokol magával szív. Csukott szemek, összetört lélek, egyre csak rettegek és félek. Rettegek az örök magánytól, és félek a csalódások árnyától. Botlottam már el elégszer, most várom, […]

Posted by
Posted in

Őszből a Tél

Őszből a Tél Borongós-bársonyos Illanó illatok; Sárga- aranyban Zizzen a táj, Alszik a boróka, Karjait kitárja, Bölcsődal- ballada Oltalmat ád. Rebben a madárka Bíborszín ruhája, Ágak közt közelít Lassan a Tél… A hajnali harmat Ereje elszállt – Sejtelmes fátyol már, Zúzmara, dér; Tejfeles, Elfeledt, Réveteg remény.    2017. 09. 22.

Posted by
Posted in

Elengedni

Elengedni   Remegő kezem már régen nem érzem, kabátom alatt velem fázik a szél… Csak a fehér köd szól; egy elhaló frázis, mely éppen oly hamis, mint amilyen szép.   Egyedül nézek most szét, a messzeségbe. A láthatár írisze halovány kék – színe már megfakult, de gyönyörű így is; tükrében sejlik még a tavaszi ég. […]