Posted by
Posted in

Reggel, tavasz tájt…

Kelet felől kissé borongós a pillanat, Amit láthatok én, talán csak egy villanat? Kelet felől kissé borongós a pillanat. Borongós az ég, Gomolyognak a felhők, Mégis fény jár át, meleg. Fény csillan, meleg… Hiába élnek felhők, Borús tájban remény jár. * Fülemben szinte hallom a felhők súrlódását, A hozzám vágyódó reggeli fény vágyódását. Tudom, simogatna […]

Posted by
Posted in

talán még kockát vetett…

talán még kockát vetett az isten mielőtt újjászületni engedett ki vigyázzon itt a földön engem mily hosszúra szabja az életet megjártam már én a hadak útját elfogyott rég a kenyerem java ha az ember múlt időkön túllát megérintheti jövője szava elmúlt sok tavasz újak jönnek talán hisz éveket jósol a pálmalevél remélem nem lesz társam […]

Posted by
Posted in

Tudj „nem”-et mondani!

Tudj „nem”-et mondani! – hangzik gyakran a tanítás. Ma már sokan így csinálják. Nem gondolva arra, milyen érzés annak, aki kapja.   Nem érek rá! Nem kérek! Nem adok! Nem segíthetek! Nem tudom!   Olyankor mi legyen, ha a „nem”-.ek mind egy helyre esnek? Olyan, mintha csak ott szakadna az eső, amerre én megyek.   […]

Posted by
Posted in

Út az ismeretlenbe

Zakatol, kattog kiszáll, újra megy, meg-megáll. A sötét ismeretlenben pattanásig feszül a vágy. Most a nyíl merre mutat? A könnyei is hullanának, de menni kell, a megkezdett úton megállni nem lehet. Kidobta magából a hangulat, rá kell lelni, hogy visszataláljon. A haladás csak ad megoldást, ha ott nem, itt lesz az otthon! Laza talajon tovább […]

Posted by
Posted in

Mi ketten

A tündöklő napsugár a szabadba csábít. Jó lenni kint. Mozogni muszáj, az életnek élni kell. Hogyan? Nekünk csak két lábunk van. Járunk, ez is valami. Menjünk! Menjünk! De hova? A cél oly ostoba. Az utcákon nem jár senki. Mi akkor is megyünk, mert tudunk járni. Igen, csak járni. De nem tudunk se boldogan beszélgetni, se […]

Posted by
Posted in

Fészek

Ki fészkét nem a talajra, hanem legalább egy bokorra rakja, többé le nem néz. Jogot formál a magaslathoz. Nem érdekli, a tarka rét. Lefelé a táljából csak a morzsákat szórja. De parancsot azt ad, s még azt is elvárja, hogy minden gondolatát mindenki kitalálja. Más tollával ékeskedve röpködő táncot lejt, s fürkész felfele esedezve, izgatottan, […]

Posted by
Posted in

Állapot

Mondj valami okosat! Olyat, hogy a szívem ne szakadjon meg. Biztassál vagy hazudjál, ne nyugtatni akarjál! Adj újabb lehetőséget, hogy reményt remélhessek! Nem bírom a tehetetlenséget. Megállt minden képzelet. Sodorj, küldj üzeneteket! Leállni sosem lehet. Az tény foghatatlanságát fentről miért nem oldják? Segítsetek! Segítsetek! Teljesen megrekedek! Minek vannak pirulák? A kiáltás már sorvadt, erőtlen a […]

Posted by
Posted in

Locsolós hétfőn

(Senrjú) Sonka tormával. Torma sok főtt sonkával. Nagyon szeretem. * (Septolet) Kacajos Meg Sikolyos… A húsvét És a lány várja a legényét… Locsolkodni, Jól szórakozni. * A lányok Is gyűlnek, Ők… várók. Cseverészve Heherésznek! Fiuk a szódásüvegekkel, Odaérnek vizes szerepekkel. * Sikongatás, visítás, szeretettel locsolás. Lányok eláztak, Vizesek, Fiuk nem méláztak. Piros tojást… Jólesett… szemlátomást! […]

Posted by
Posted in

Locsoló fiukat várunk…

Húsvét napja van, jaj, nem tudni mi vár ránk, Várjuk a fiukat, vagy elbarangolnánk? Megterítettünk, van főtt tojás, csoki is, Van sonka, retek, újhagyma, meg likőr is. Kilesünk az ablakon az utcára Fiúk járnak és mennek házról-házra, De ide sajnos, nem téved be egyik sem, Hogy ide sokan jönnek, rosszul becsültem? Ha jönnének és mondanának […]

Posted by
Posted in

messze még az est…

messze még az est az úr a reggel tajtékzik a szél és tépi vadul fákat bokrokat és sepri ezerrel mindazt mit szaggatott számolatlanul foltos szürke felhők szakadt kabátban permetet szórnak de eső az nincs fák is sóhajtanak de csak magukban a víz a víz ma a legnagyobb kincs a feketeföld már mint a beton nem […]