Az éj szabadsága. Éjjel szabadon szárnyal a vágy, Álmot kerget s éj, mint a valóság. Boldog s szomorúan reppensz az éjbe, Élvezed a sötétséget, ahogy lelkedbe lépdel. Szárnyalsz, repülsz vele, Élvezed minden percet. Szárnyalsz szabadon az éjben Hisz bármi megtörténhet veled. Ó szabadság, nincs kihívás, Nincs feszültség csak lazulás. Szárnyalni, repülni messzire Szabadon szárnyalni az […]
Zsenge kora fiatalság, Házas élet boldogság. Gyermekáldás változás, Az idő szekere szaladt tovább. És a fiúkból férfiak lettek, Lányokból asszonyokká nőttek. Aztán nagypapává, nagymamává Dédi majd Ük mamává élnek. Az ember ki sokat változik, De a lelke ugyan az marad. Csak az idő szaladt el felette, Zsenge kora így elreppent. Ráncos keze s arca […]
Eljött egy újabb év az életben, A házasság kötésünk idejére. Most újra összejöttünk, ere a napra, Hogy kimondjam, igen újra akarlak. Az Urr házában harangok játszanak, Szent kötelékkel sorsunkat össze fogatja. Urunk előtt mondjuk szent fogadalmat, Angyalként énekeljük Igen, Igen akarlak. Már oly sok év telet el veled Én még mindig nagyon szeretlek. Megköszönöm […]
Ezüst fátyol minden üt, Maga mögött ott az ősz. Színes szőnyeg minden fele, Vetkőzik csendben a természet. A bált rendező idő apó, Botjával suhogtató. Jő a vendég apró léptekkel, Hol a szellő, hol a szél köszönt be. S a táj csak szórja ruháját, A nap tréfásan melegséget áld. A kis suta meglepetten állva, Kémleli […]
Edit Szabó : Fénysugár / akrosztichon / F elhőtlen égen ragyogó nap É bredtek korán a napsugarak, Ny ári fényben felhőtlen az ég, S okat mond tisztaságról a lét, U jjamon éveket számolom, G arasokért semmit nem adok, Á téltem oly sok nehéz napot, R agyogjon felettem holnapom ! Bőcs,2018. 10.23.
Edit Szabó : A természet képei Lapozom a természetet, átfestem a környezetet, fekete föld megújuló, nem maradhat oly szomorú! Adok néki élénkséget, hagyom újra feléledjen, tollam hegyén kiviruljon, fekete föld megújuljon ! A természet szépségének nyissuk meg a mi szívünket, érezzük a nap melegét, tavasz,majd a nyár megjöttét ! Éljük át minden örömét, nézzünk át […]
A mi zászlónk: piros, fehér és zöld! Magyarnak lenni az érzés: fennkölt! Ide születtünk, miért kellene ezt szégyellni? „Másoknak”, “máshol” miért lehet büszkének lenni? Amikor forradalom volt kifolyatták apáink a vérüket, Ezzel megmutatták az igazi, főleg, igaz-magyar lényüket. Túléltük a mongolok kegyetlen támadását, Török sem állította meg a szív dobogását. Folyt bizony a magyar vér, […]
ember lennék értelemre gyúrva ha nem lenne fontos újra meg újra mit vigyek magammal a hosszú útra mi hiányt pótolja ott benn magamba’ a csend hiányát a sűrű zajban a zaj hiányát a csendben halkan érzelem hiányt a mindennapokban miközben a lángot már eltapostam aranyködben úsznak őszi hiányok de csillognak szépen még az opálok még […]
8 óra pihenés, 8 óra szórakozás… Biz’ nyolc az óra, Többfelé szétszórva, És nem csak virradóra! Bizony, csak nyolc az, az óra… Mondják, a munka csak nyolc óra, És tán’ a pihenés is nyolc óra? Én három műszakba járok melóba! Vad szórakozás sem lehet, csak nyolc óra? Hajnalban megyünk haza, nem majd virradóra? Ha délutános […]
Edit Szabó : Honvágy Hol vagy már te régi kis ház, meszelhetném az oldalát, megtanított édesanyám, messze lássák tisztaságát ! Piros tető, fehér falak, hol van már a régi ablak, muskátlik nyíltak párkányán, mintha szemem előtt látnám ! Két szoba és egy kis konyha, végtelen csodák otthona, hova egykor megszülettem, boldogságban nevelkedtem ! Szeretett apám […]
