Posted by
Posted in

Tél eleje

(3 soros-zárttükrös) Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület, Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett… Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület. A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget, Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget? A szél azt nyögte, voltatok a nyárban […]

Posted by

Bodó Csiba Gizella – Horváth-Hoitsy Edit irodalmi-művészeti díjas

2018. november 27-én, kedden. du. 16.00-tól műsorral egybekötve került sor Zuglóban a Civil Ház Kristály-termében a Horváth-Hoitsy Edit irodalmi-művészeti díj átadójára. Díjazottak: BODÓ CSIBA GIZELLA, író, költő KŐ-SZABÓ IMRE író Bodó Csiba Gizella szavai a rendezvényről: Szeretettel köszöntöm Mindnyájukat, Mindnyájatokat! Mielőtt bármit mondanék magamról, Horváth-Hoitsy Editet köszöntöm, Tisztelegve emléke előtt egy versemmel! (-ARANYpor netkötet 2013.) […]

Posted by
Posted in

Volt a Télapó

Ma jött meg a Télapó, Nagy szakálla van, fehér, mint a hó Szép piros a ruhája, Puttonya az ajándék kosara. Van benne sok érdekes, Felnőttes ajándék és gyerekes. Van még ott nagy virgács is, Ki rossz volt, kap ajándékba azt is. Vecsés, 1998. december 6. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Rózsadombi villák

Rózsadombi villák, Rózsadombi népek, Rózsadombi fák hajolnak Rózsadombi szélnek.   Rózsadombi villák, Nem is vagytok szépek! Az eget köszöntitek, De épp a földig értek.   Rózsadombi álmok, Ragyogó remények, Rózsadombi emberek, A pénz az mind tiétek!   Rózsadombi utcák, Rózsadombi élet, Rideg, s büszke csend A rózsadombi ének.   Rózsadombi buszból A rózsadombra nézek. Rózsadombi […]

Posted by
Posted in

Fák árnyékában, a rozsdás lombok alatt

  Fák árnyékában, a rozsdás lombok alatt, Állni látsszék az idő, majd tovább halad, Mint a sorsüldözött, ki jajong a szélben, Akár a falevél humusz sűrűjében,   Hisz cseppekben hullik rá fáról a levél, És a selymes felhőktől vajon mit remél Az a lélek, mely nem felejtvén a nyarat, A kelő nap sugarát, nyugalmamat   […]

Posted by
Posted in

Elsárgult falevél kerengve száll

Irodalmi Rádió – őszi versfolyam Közzétette: Zsoldos Árpád – 2018. október 5., péntek Elsárgult falevél kerengve száll, Bús őszi szélben szőtt furcsa románc, A múló élet libben így tovább, Odébb taszítva ideje korán.   Elsárgult falevél, mire e tánc? Egy elhalt akkord és vége már, Zörgő testeden a százféle ránc Boldogság nyomait viseli tán?   […]

Posted by
Posted in

Karácsonykor, minden évben

  Karácsonykor, minden évben, Sok-sok sóhaj száll az égbe. Van közöttük könnyű, nehéz Sorsüldözött, mint a remény, Mely ha utat tör magának, Könnyes szemmel, mint a bánat, Akkor talán lesz bocsánat, Feledés perce a mának. De ha a szív nagyon szegény, Kérges lelkű, rideg, kemény, Kibe hálni jár a lélek, Nem ismer irgalmat, szépet. Óh, […]

Posted by
Posted in

Furcsán ködös volt az éj

    Furcsán ködös volt az éj, De, a hajnal már hóesésben ébredt, Szívemben nagy a szeretet, Karácsony napja van éppen. Konyhában nagy a sürgés-forgás, Sütés-főzés, mosogatás, Az asztalnál már együtt a család, Ritka az ilyen ünnep ma már. S mennyi gyertya fénye izzik, Csillognak gömbök, kerek szemek, Nyúlnak apró kezek a fa felé, Csengettyű […]

Posted by
Posted in

Didergő, csupasz, téli fák

  Didergő, csupasz, téli fák Nyújtózkodnak az ég felé, Hó hömpölyög, fürgén, tömegben, Versenyeznek, ki ér le elébb, Kékes-szürke homályból, lassan bontakozik ki az élet, Súlyos felhők könnyeznek, Ontják magukból a szépet, A méltóság magával ragad, Ámulatba ejt, mint embert, Nehéz lenne megszólalni, Kérdezni, mit senki sem mert. Kékes-lilás hangulatban, Plasztikusan él a táj, Mennyi […]