Posted by
Posted in

Rózsa Iván: “Humanisták”

Rózsa Iván: „Humanisták” Szeretkezz gumi nővel, nem kapsz kankót! Levágom a lábad, de adok neked mankót! Külföldre üldözöm fiad, de skypolhatsz laptopon! Légy nekem hálás, átsegítelek magányodon! Budakalász, 2018. január 27.

Posted by
Posted in

Szászvári vár

A Mecsek- hegység északi lábánál szép természeti környezetben állott egy vár, amelyik nem mindennapi.   Pécsi püspököknek épült uradalmuk központjaként a középkori Szászvárnak vára, egykoron bástyaként.   Az udvarház emeletes, alápincézett épület, szintenként két helyiséggel szolgálta az igényeket.   Legkorábbi példája a középkori udvarháznak, amely kedvelt építési formája Európának.   Bálint bíboros bővíti az egyszerű  […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A Végtelen felfogása

Rózsa Iván: A Végtelen felfogása (Platón: „Az idő az örökkévalóság mozgó képe”) Minden a Végtelen terméke: Ember is, Idő is… Ég és Föld az Ő egyik éke: Hívhatjuk Istennek is… Kinek egyszer éltének örökre vége: Ő kilöki magából, mert hamis… Más dimenzióban futott látszat-léte: Plagizátor volt ugyanis… Szükségszerű megsemmisítő veresége: „Életműve” ezennel semmis… A Semminél […]

Posted by
Posted in

Luby Margit

néprajzkutató / 1885 – 1976 /   Nagyarban megszületett a Luby Gézának kisleánya, Okolicsányi Margit volt a kicsike édesanyja.   Alig tíz éves amikor árván marad a négy gyermek. Ifjú korukra írások figyelmet nem is szenteltek.   Harminckét éves amikor egyetemre jelentkezett, Budapesten végezte el a Tudományegyetemet.   Tanári oklevelet kap Erzsébet Nőiskolában tevékenykedett hat […]

Posted by
Posted in

Szívemben élsz

Életembe léptél, Nem ismertelek. Hinni kezdtem Benned, Megszerettelek. Lemondani Rólad Többé nem lehet, Szívemben élsz, az út Bármerre vezet.

Posted by
Posted in

Csak pénzért kapható

Lehet, hogy eljön az idő, mikor mindent megveszünk, keskeny mezsgyét átlépve jó és rossz között elveszünk. Elképzeltem én, hogy dekára mérik ki az életörömöt, ha teneked jut több társadul hívod majd a kárörömöt. Benzinkutak mintájára szeretet kutak lesznek az úton, feltöltekezek és fizetségül a bankkártyámat nyújtom. Receptre írják fel majd a napi adag áhított csókot, […]

Posted by
Posted in

Téli tánc

Edit Szabó : Téli tánc Kerítésen csipke minta, leesett hó megrajzolta, belepte a házat, kertet, fehér takaróval fedte. Kapu előtt szép sudár lány, a ruháját tartja karján, lába libben tánclépésre, fehér télnek üdvözlése. Szél fodrozza hosszú haját, az út mentén hazatalál, fehérségben tova lépked, fekete ruhája rebben. Örömében tél szépsége, öltözéke bál kezdete, utca hosszán […]

Posted by
Posted in

Fehér vers

Fehér a jóság, angyalszárnyon járva. Fehér a méltóság fényes sugárzása. Fehér a hűség kéz a kézbe zárva. Fehér az ártatlan menyasszony ruhája. Fehér a tökéletes eszmény szimbolikája. Fehér a jólelkű ember nyugodt aurája. Fehér a fagyos jég sarkvidéki tája, ott a sarki róka hófehér bundája. Fehér a lápi gróf patyolat ruhája, a nemes kócsagnak rezgő […]

Posted by
Posted in

Legyen ünnep az élet!

Suhannak az út menti fák, Az életvonatunk robog. Nem tudhatjuk, holnap mi vár, Szeressünk, míg szívünk dobog! Jó lenne kicsit megállni, Megcsodálni minden szépet, Szeretettel átölelni A világot, s benne téged! Pohárba jó bort tölteni, Ünnepelni minden percet, Egymást mindig úgy szeretni, Miképp’ Isten szeret minket!

Posted by
Posted in

Lepergett sok óra…

“Magamban bíztam eleitől fogva- ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek.” (József Attila: Kész a leltár) Nem tudom hogy kiben, miben bízhatok, csalódni tudom nem egyszerű dolog, ahonnan nem várod, bizony onnan ér a támadás, mely talán rosszabb mindennél. Lepergett sok óra ledőlt a sok bálvány, hit nélküli csendben csak a pokol […]