Rózsa Iván: A görény A görény csak védekezik, De akkor nagyon büdös… Kiengedi bűzmirigyeit, Pedig még csak nem is dühös… Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: A kígyó A kígyó levedlette tizedszer is bőrét, De a lénye lényege nem változott… Most, hogy kicsit más a színe, gonosz még: Sziszeg, megmar vagy megfojt az átkozott! Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: Kéz a kézben Igazság és Isten kéz a kézben jár: De ti elengedtétek e kezet… Megkapja hát bűneiért mindenki, mi jár: A most hirtelen gazdag lett, tán majd kéreget… Budakalász, 2018. november 4.
Edit Szabó : Kértem gyerekfejjel Akkor voltál nekem, Jézus az Istenem, voltam egyszer gyerek,kértem Istenemet, hozzon karácsonyfát,legyen meg boldogság, fényesedjék orcánk,kapjunk kis cukorkát ! Üzentem apámmal, küldtem nagyanyámmal, kérek fenyő ágat, hálás szívvel várlak, eldalolom érte az én üdvösségem, szép karácsonyt kérek,boldogságom ébred. Gyertya az ablakban, fénye a hatalma, Jézust hívogatja, bölcsen csábítgatva, adja meg […]
Hétköznapi pszichológia… Olyan érzésem van, hogy a lélek-hidegben egyedül vagyok. Az érzés és a tudat kicsípték a lelkemet. Bennem burjánzanak és eluralkodnak az éjsötét fagyok, De, Nem szeretném, mégis cipelnem kell a terhemet Körülvevők vannak szép számmal, mégis fájón… egyedül vagyok. Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én alkottam. […]
Téli olimpia Nem értem, mi ez a hűhó, Ha nem lesz igazi, hát lesz műhó, Üljünk egy kocsiba, Menjünk el Szocsiba, Vár ott egy fess műlesikló. Buszon 1 Egy sötét busznak az aljába’ Rímeket faragtam vaktába’, A fejszém nagy fába’, Nehéz az eszkába, Így kerültem múzsám karjába. Buszon 2 Egy sötét busznak a mélyébe’ Fejben […]
Régimódi udvarlós Jöjjön el velem táncolni kiskegyed, Nem megyek mert még bekapom a legyet. Jó ez a szemérem, A kezét megkérem, Remélem, hogy nem mond nemet. Városi kutya Szilveszter éjjelén Egész éjjel puffog a petárda, Részegen kurjongat, dalol a dalárda, Nyüszítek félve, Megúszom élve? Én inkább megyek a határba. Magabiztos bika dala […]
Ha összeszámlálnám összes kincseimet, lelkem teremne virágot, mondjuk: rózsát, hozzátenném a volt-jaimat és nincs-eimet, s minden gondolatban veled töltött órát. Ha mérlegen lenne a sors összes ajándéka, meglátnám, mennyit ér a sok könny és bánat, hiszen ez is mind a leltár tartozéka, te is tettél hozzá nem egyet, százat. Ha készülne hirtelen egy […]
A szürke eső kopog vállamon, hagyom, ugyan minek nekem dicsfény, s talmi vagyon? A nap már rég nem pazarolja rám fényét, még összerakom emlékeim, mint kévét. Metsző szél fú arcomba, cserzi a bőröm, minden szavad goromba, szívemben tőrök, a múltam betakar, fényes, égő fáklya, csak a kifakult múlt lehet ilyen drága. Börtönöm falait […]
A téli nap most reám fonja bágyatag fényét, te épp egy másik bolygóra távoztál hirtelen, tudom – bár nem vagyok se látnok, se jós – a végét, itt kopog az öregség – bús, rút banya – szüntelen, legyintek: viselek még néhány háborút s békét, amíg visszatérsz, s a rózsák kinyílnak csendesen.