(haikuban) a sorsom sorsa míg élek velem éljen majd velem haljon

ki mondja meg “cethal gyomrából” mikor jöhetek elő sötéthez szokott szemem nem lesz-e könnyező a fény bánt-e majd vagy némán csak elfogad cérnaszál függő idegek mily mesét mondanak a sötétség már taszít de talán a fény se vonz csendben kuporgom itt mint egyszerű bolond te jársz eszembe lázasan céda rongyos élet pokol lovasa szántja fölöttem […]

Rózsa Iván: Segíts! Halak könnyétől sós a tenger: A hatmilliárdból hány még ember? Ki az, aki még annak mondható: Segíts végre rajtunk,ó, Mindenható! 2018. március 3.

Ki vagy te, egy portré a festői vásznon, mely csak szemléli az ásító lusta Napot? Netán egy megbabonázott édes álom, mely arrébb tolta a lesben álló holnapot? Lesütött tekinteteddel a porba rántasz, emelj fel, nyújtom feléd a jobb kezem. Inkább legyél a sziklaszilárd támasz és nesztelenül tovább lépek lábujjhegyen. Hallgatsz némán és meg sem mozdulsz, […]

/ Partium/   A Réz – hegységnek nyugati részén fekvő hegy tetején állnak Sólyomkő várának romjai, sólymok rejtekén.   Tatárjárás után épült. A Geregye nemzetségből származó Pál országbíró vizsgázott itt emberségből.   IV. Bélának volt hű embere ki birtokai egy részét az érdemeiért kapta, hősies viselkedésért.   Ám fiai szembeszálltak V. István királlyal, drágán megfizettek […]

Gondolatok a Peipsi-tónál Kezdődik: Előttünk itt a tó. Látható. Hallható. Hallod, a víz zajlik, mozog és zubog és simorogja, vési az önmedrét, még tágítja helyét. Csengő, friss gyerekek, csengő, friss vízre jöhettek. Laknak egyéb máshol, jőve sok országból. Úsznak, minden lássa. De oly vígan kacarászva! Mégse figyeljük most ezt a vidám csapatost. Mind idejöttünk. Felsorakoztunk […]

Nem kell nekem a ti istenetek! Okos a világ, gyáva, beteg. (Szabó Lőrinc: Szédület) hány istent imádunk itt ezen a bolygón vagy mind ugyanaz csak más a neve az isteni intelem már nem szólhat bele mit teszünk egymással vágyón vagy vádlón vak hittel ölnek gyűlölnek aláznak lábbal tiporva már az isteni törvény leginkább dúl az […]

Edit Szabó : Boldog Nőnapot Akrosztichon B oldogságra születtél, O ldalbordámból lettél, L elkedet nekem adtad. D ícsérem az Uramat, O lyan örömem vagy már, G ondolatom hozzád száll. N ékem adott boldogság, Ő vélem halad tovább, N incs veszélyben életem, A míg veled élhetem, P arányi lét életünk, O tt várni, nem egyedül, T […]

Jambikus Nos én vagyok tehát a jambus. Megismertél, tudom,hogy biztos. U – Rövid, hosszú egymás utánban, emelkedem, növekszem így ám! Kevésre sok, nagyobb kisebbre, fel és fel, egyre, egyre mindig. A Parnasszoszt bizony ki- és meg is tapostam, fel is vezettem rá a Költőt. Figyelj fivéreimre is jól: a Krétikus, palimbacchius, molosszus és Piricchius is… […]

Rózsa Iván: Ezek a hol ezek, hol azok… Előbb-utóbb mindig győz a Jó: Hatalom vadbarmok kezébe nem való! Mint porcelánboltokban az elefántok: Értékeket törnek-zúznak ezek az alakok. Ezek a hol ezek, hol azok: Egyszer zsidók, másszor svábok; Ha kell nácik, ha kell szocik vagy más demagógok. Nyomukban jobbról Buchenwaldok; Balról Gulag, kényszermunkatáborok. Pártjaik színe más, […]