Posted by
Posted in

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Várja gyermeke alszik-e már   Végtelen vággyal várjuk a fényt: Áldott szent este jövetelét. Rongyolódó hétköznapjaink Jojózó taposómalmában Araszolgatunk szédelegve,   Gyertyáról gyertyára gyúl a fény, Egy vasárnapról a másikra Ragyog fel egyre erősebben, Mert egész évben ott a parázs Elmélyülve a lelkünkben. Kicsiny pislákoló, makacsul Esdeklőn izzó örök Remény.   Angyalszárnyak lobbantják akkor Lángra, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tiszta választást!

Rózsa Iván: Tiszta választást! Egykoron az ÁVO volt az ász, Most az ÁSZ „óv” bennünket… Mit képzel a minidiktátor-mitugrász?! Elveheti a szavazástól a kedvünket?! Budakalász, 2017. december 21.

Posted by
Posted in

Feltöltődés

Megérint engem az ünnep lehelete, emberek irántam érzett szeretete. Kipattan belőlem a bimbózó élet, tekintetem a messzeségbe réved. Arcokat keresek, és hangokat hallok, többen közületek már régen rohantok. Kergetek valami illúziót is, lopva figyelek azért azon túl is. Megállítanék mindenkit egy ölelésre, jóleső szavaknak gyűjtögetésére. Kiráznánk magunkból a fájdalmakat, átszőnénk arany szállal az álmainkat. Szeretetet […]

Posted by
Posted in

A művészet

      Csend nyugalom árnya, A magány ezer arcával. Társat választ a művész magának. Ezerféle képen hallgat a szív szavára   Fehér lepel életre keltve, Bármi is mozgatja a lelket. Bele szőve lélek fonalát, Meg ízlelteti vele a múzsa csókját.   Újaid között az alkotás teste, Tele szíved az érzésekkel. Szíved szerelmes vonzalma, Léleknek […]

Posted by
Posted in

A gyertyák beszélnek

  Ülök a szoba csendjében, Hallom ahogy a gyertyák beszélnek. Ahogy a láng táncot jár, Ahogy a testet ép elhagyják. Az utolsó szóig beszélnek, Az utolsó erővel feszítenek. Az utolsó pislákoló életjel, S még mindig hallom a beszédet. De lám illatuktól szobám teljes, Én ülök már a képzelettel. Hallgatva a lélek dalát, Látom a képzelet […]

Posted by
Posted in

Mikor nem kellesz!

  Nem kell idő, hogy írjak, Búcsú levelet Nem kell az idő hogy sírjak. Nem kell az idő, hogy éljek, Nem kell semmi, hogy féljek. Megteszem könnyű mozdulattal, Elengedlek, mint akkor tavasszal. Nem kel a szerelem nekem, Most én mondom ég veled. Fáj, hogy kikelet mondanom, De érzem a láng szívedben kialudt. Hát menj, éld […]

Posted by
Posted in

Suttogó lábnyom meséje

  Suttogó lábnyom mesélj nekem, Sárba lépő cipővel. Viszi hírét messzire, Suttogó lábnyomok mesélj nekem. Lehajolva olvasod, Beszélő lábnyomok mit is mond, Elmondja gazdája sietett, Hisz oldatra a sár kiterjed.. De nézd ott e másik nyom, Kergették üldözték nyomorult. S arrébb lépve olvasva belőle. Elesett a pára őrökre. Beszélő nyomok mi árulok, Zúzót ágak tört […]

Posted by
Posted in

Mikor szakítasz a szerelmeddel

  Gondolatok jönnek, mennek, Csak úgy reppenek a pecek. Észre se véve az idő múlását, Csak elszenderülve ballagsz tovább De hát rohanó percek szaladnak, A fájó emlékek maradnak. Mikor észreveszed, hogy átvernek, A rohanó percek szaladnak veled. De a sors kereke megállít hatatlan, Te követed mind azt. Fáj a lelkednek, hogy elhagytak, A testednek, hogy […]