Az elásott költők Valahol a földön létezik egy oly hely -napsütötte vidék vagy éjszínű szurdok- -halotti sivatag vagy lepik dús erdők- mindenféle költőt ástak-ásnak ott el. “Nem hiszem!” Mindnyájuk művei gödörbe dobálva! Hogy szent szavaik sose lássa senki? Hogy szent szavaik sose hallja meg… ki? “Mert így nem taposhat senki sose rája!” “No hiszen.” Egymáson […]

Eszperantista vers következik E Íme jönnek kéz a kézben. Az E úr és E asszony. Látták őket így már régen! Öröm, remény és haszon. E úr borzas, sötét színű vagy erdei emberi. De mindÁron oly jóhithű. az E bizony kell neki. Az E asszony az északi vagy latin vagy afrikai. De mennyire E-teli! szépen és jól áll neki. Estmegadnak mindeneknek […]

A Birodalom sírkövére Megszületett és jött és ment és összeesett, mert nem tud a fénylénnyel semmit nemzeni és át-el-meg-nem fér sehogy a Nyugat és a Kelet közt. Napja igen, kialudt, ámde a Földje marad.

Kicsik és Nagyok Kisországban Nagyemberek. Kisországban maradjatok! Kisországból kimenjetek! ugyanazon önmagatok. Kisországban Nagyemberek. Azt, hogy vagytok, elhiggyétek. Mi van, mi lesz mindvéletek?! Birodalom vár mindrátok(?) Mert vagytok ti Nagytudósok. Csillagembert építetek. Kellene azt is tudnótok: Birodalom hí titeket. Mert vagytok ti Nagyművészek. Mindent farag-ír-festetek. És halljátok? figyeljetek: Birodalom: “Mindkelletek!” Igen, vagytok Nagyemberek, hatalmasok meg a többi. […]

Korok 1. Az akkor A közönyös Angolul beszélek. Mást mit is tehetnék ? … Meg kell, hogy értsétek. (angolul beszélek, ám ha kell japánra, norvégra áttérek!) A szolga Angolul beszélek. Nincs egyébre szükség. Meg kell, hogy értsétek. A zsarnok Angolul beszélek. Nincs egyéb lehetség! Meg kell, hogy értsétek. A harcos Mindenül beszélek. Nem tudok másképpen. […]

 A Birodalom szózata Én vagyok a Birodalom. Halljátok mind a szózatom. Én vagyok a Nagyhatalom. Ahogyan azt régtől tudjuk. Halljátok, hogy mit rendeltem. A bűn legyen a mennyekben! és az erény a pokolban! vagy majd szólok, miképp,hogyan. Örülök, hogy segítetek. Mivé lennék nélkületek! Tudom: rátok számíthatok. Cserébe sok cukrot kaptok. Vagy egyebet-sok egyebet! Megadok én […]

Három epigramma Nándor tolla Nándor tolla hegyes vagy tompa, piros, de fehér is… Ő mindenképpen megírja vele földbe és vízbe és az egekbe- nem lehetetlen, hogy istenek őseposzát-is.   P.D. sírjára P.D. ő, aki Dantét meg-be-fel-és le is írja Dante is itt járt épp. És kezet és tollat-fogtak. A 13 évesen elhunyt P. D. emlékére […]

Háború van És háború van az egész földben, háborúúzunk mi mind az öten. A jó, a rossz, a szép, én és te. Figyeljük meg, hogy valóban szép-e, ámbár ha az is, úgyis már vége. Fegyvereink kard, kő és ceruza: küzdünk kiállva és persze bebújva. Én tengernagy és tábornagy vagyok. Egyszer tizedes, ha nem százados, egyszerre […]

Csönd van Most a csönd van. Azt kivéve csak, hogy ír a  tollam, serceg ez papíron. Most a csönd dermeszt, zavar, éget, éltet, közbeszól, fáj, sír, sajog érthetetlen Ném-a csöngő és telefon se szól és hallgat a sír is. Most a csönd mint egy pici bús bogárszörny közbeszól, sugdos, duruzsol, rikoltodz. olykor elhallgat, de erős […]

Az ágy Nos lám, az ágy nagy, jó, puha és barát. Rá hogyha lépnek fájva ropog-recseg. És hívogat és hívogat. Jajjj… Légyen ez ágyközösünk.Tiéd is. Mostan befekszem, benne szeretkezés- aztán elalvás, így nem akarni, nem hallgatni, nem érezni és nem tudni, nem is cselekedni semkit. Mostan befekszem, benne szeretkezés- aztán elalvás, meglehet álmodás. Azt álmodni […]