Posted by
Posted in

Egyedüllét télben

Edit Szabó : Egyedüllét télben Téli álomban az élet, pihenni tért már a lélek, alszanak a fák, a bokrok, halkulnak a mezők, dombok. Udvara van kerek Holdnak, a fák felett lovagolhat, fehér mező közepében felé tekint egy hős éppen. Hősies a tekintete, bőségesen van terítve ágain a havas dérrel, szembe szállva hideg téllel. Csillognak a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Re-reformáció?

Rózsa Iván: Re-reformáció? Búcsú-cetlikkel Bűnbocsánatra lelni, Bizony nem lehet. Megelégelte Ezen fonák helyzetet: A reformátor. Ma is ezt tenné: A bűn újra eláradt… Támadj fel, Luther! A hazugságok Ellentéte sem igaz… Igaz, barátom? Szegezd ki újra Pontjaid egy kapura! Jó erős szeggel… Templom-ajtóra, Ha lesznek még templomok Egyáltalában… A kereszténység Jövője bizonytalan… Országunké is… Muszlim, […]

Posted by
Posted in

A magányos ünnep

  Fehér takaró alatt kicsi ház, Pici ablak az oldalán. Tetején szalmaszál, Itt éldegél anyókánk. Öreganyó havat seper, az arcán könny pihen. Orcáján a szeretett színe, Piros pozsgás úgy kilencven fele. Törékeny teste sepreget, hogy ne fázón szegényke. Ölébe viszi rőzse csokrát. Befűti a kicsi kályhát. Csak ül magányosan csendben, Bibliát olvasgat rendre. Meg gyújtja […]

Posted by
Posted in

Búcsú a nagy szerelemtől

Szőttem álmot angyal szárnyán, Hogy majd én is nagy leszek. Elismernek s szeretni fognak, Mint minden nagy embert. De szertefoszlott, drága álom, Hisz nem kell senkinek. Alkotások mit sem érnek, Hisz nincs iskolám, és hibás az egész rendszerem. Perig nálamnál tanultabb emberek Hibát hibára alkotnak, s mégis jó, mondja más. Hisz ő elvégzett egy magasabb […]

Posted by
Posted in

Muszáj (írnom)

Úgy iszom a kávét, Mint a szomjoltó, friss vizet: Életenergiámat nem tálal még Semmi egyéb boldogító tényező sem. Teszem, mit tennem kell: De közben elfelejtek élni, S egy belső, igaz hangot fojtok el Mert ez a világ ekképp kéri. Kéri, kívánja, követeli. A különbséget hogyan tudnám tisztázni, Hogyan mondhatnék ellent Neki? ” Sehogy ” — […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szavazz! Ha tudsz…

Rózsa Iván: Szavazz! Ha tudsz… Ha nem tud elindulni egy párt: Szavazz a választásokon a másikra! Ha a második sem indulhat: Szavazz hát a harmadikra! Ha senki ellenzéki sem indulhat: Szavazzon ez a rettegő állat önmagára! Ha egyáltalán nem lesznek választások: Hallgass szívedre és Isten szavára! Budakalász, 2017. december 7.

Posted by
Posted in

Falak

Fal, fal és mindenütt csak fal. Megvéd, elzár, vagy csak eltakar, néha feltűnik egy-egy délibáb, érzed és hiszed, ott egy más világ. Keringnek körülötted álom szilánkok, taposóaknák földjét rohanva járod, sejtelmes ködökön átdereng egy élet olykor már üvölt az egyedülléted. Lemállott vakolatok közötti résen, átdereng a fény…és készen vár egy mese a kinti világról, hol […]

Posted by
Posted in

Megérkezett a Télapó

Tél van, és bár nem a hull hó, Megjött az öreg Télapó! Már sok napja megérkezett. Vagy az nem ő?! Emlékezett: Nem tartott ott még naptára, S még nem került a raktára Rénszarvas-húzta szánjára, Melynek ma ült a bakjára! Leszáll. Szétnéz, s csodálkozik: „Most érkeztem! Hogy vagyok itt?” Szegény, folyton meghasonlik: Önmagával találkozik – Minden […]

Posted by
Posted in

Búgócsigák, délibábok

Napon hagyott nedves vályog Elporladó könnyű rög Lapraszerelt megoldások Bocsánatos főbűnök Fából gyártott vaskarika Polírozott malomkő Húsz évesen szűz Marika Megjósolható jövő Hol a válasz kérdés nélkül Elfelejted maholnap Ki vár pofont fizetségül Búgócsigák dalolnak Fegyvercsőbe sült lőszerek Ökörré vált kistinó Megfordított ködmönszerep Igát vonó póniló Harmadnapra feltámadok Kelj fel Lázár, ha lehet Valóságunk újra […]

Posted by
Posted in

Zöld eső

Álmodozó kényelemnek Penészes az otthona Milyen gyönyörű az ég Bonthatatlan zsákba tesznek Eltűri egy ostoba Végzetünk csak semmiség Árulkodó életrajzok Dalolgató némaság Szivárványos könnyet sző Elmerülő fény az arcod Fölöttünk száz tölgyfaág Hull, csak hull a zöld eső