Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A hatalom titka

Rózsa Iván: A hatalom titka A hatalom titka egyszerű: Légy inkább rafinált, mint nagyszerű! Vakítsd meg az igazán látókat! Tarts magad körül hajbókoló mamelukokat! Budakalász, 2018. augusztus 21.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A misztérium titka

Rózsa Iván: A misztérium titka A titokzatos nem feltétlen szeszélyes: Titkot fejteni, mégis veszélyes?! Titok után titkot szülsz; misztériumot: Bölcs gyermekként örülsz, ha titok-párod megkapod. Budakalász, 2018. augusztus 21.

Posted by
Posted in

Holdnézőben…

(3 soros-zárttükrös) Van, hogy ülők a tanya melletti padon Holdnézőben vagyok, vaksötétben, vakon! Van, hogy ülők a tanya melletti padon * (haiku) Jaj! Eszelősen Bámulok a sötétbe. Ugatással jó? * Időmet ezzel töltöm, nyáréji estéken, Nézem, hogy mit látok a mély-sötét kék égen. Időmet ezzel töltöm, nyáréji estéken. * Ha nincsen másom, Csak sötétség bámulás? […]

Posted by
Posted in

Van a lelkemben egy érzemény

Versben és HIAQ –ban… Mostanában van a lelkemben egy nagy érzemény, Hogy hiába bízok én, nem valósul a remény… Így a küzdő élet majd’ tragikus, olyan kemény. A korábban megálmodott, elképzelt, kifundált gondolatot leírom, Mert a lelkem szerint, hogy sokan olvassák… folyvást és szívből ezt akarom… Ez, poéta dolga, elképzelni, gondolni… leírtakat megmutatom! * Szószoló […]

Posted by
Posted in

Egy nagy sakktáblában bujkál az élet…

Az életem, lét egy nagy sakktábláján telik! Kik velem ott vannak… csak integetek nekik. Nem-igen látom, hogy minket a sorsközösség összekötne, Az egész csak front és nem hozott teát a Hamupipőke. A lét miben élsz, Egy fekete, fehér lap. Ki körül vesz, nem mind jó. Életed nehéz, Mert van ami fekete, És te fehérnek hitted. […]

Posted by
Posted in

Új kenyér ünnepe

Edit Szabó : Az új kenyér ünnepe Magyarokban büszkeség honol, új kenyérnek ünnepére földmíves ember vígan dalol, magtárban a búza szeme, dicsősége az embernek, munkájának a gyümölcse, az életnek feltétele, mindennapok szükséglete. Új kenyérnek az ünnepe, nemzetünknek büszkesége, fogadd ember a szeletet, szentség megszentelésére, Isten testét adta neked, megszentelve a kenyeret, bűnödet magára vette, tiéd […]

Posted by
Posted in

A lúdtoll, rendi harcosa vagyok

Hithűen képzem magamat… én a lúdtoll, rendi harcosa vagyok, Kergetem a tudást, mit elődeim fölhalmoztak… ők a nagyok! Hithűen képzem magamat… én a lúdtoll, rendi harcosa vagyok. Hiszem, hogy a művészetemben, nincsenek látható flancok, Mint a lúdtoll, hithű, rendi harcosa, tudom, mit akarok! Hiszem, hogy a művészetemben, nincsenek látható flancok. Huszonegy éve képezem magam, tán’ […]

Posted by
Posted in

egy falevél csupán…

egy falevél mint emlékek sora lenyomatot hagy a mindennapokon ha átcikázik néha az agyadon nem érheti el a feledés pora egy levél csupán lemásolta sorsa szürke folt csupán egy fehér anyagon most is mint annyiszor ha hagyom megérint a lét kegyetlen varázsa egy sóhaj száll tova a világba aprócska az élet és olyan rövid hiába […]

Posted by
Posted in

a múló idő

a lépcsősor a végtelenbe vezet gyermekként lépsz az első fokokra mint letűnt korok egykor míves szobra bomló óra mutat múló perceket ahogy haladsz egyre magasabbra a gyermekkorod már egyre távolabb órából néha lehullik egy darab így tűnik el a pillanat hatalma ahogy közeledik a végső cél fogy a pillanat a perc az óra sietős léptek […]