Posted by
Posted in

Ősznek vége

Edit Szabó : Ősznek vége Csendélet az asztalon, ősztől éppen búcsúzom, szőlőlevél integet, köszöni az életet. Mutatóba még maradt, szőlőfürt mosolyogtat, gyönyörűség rá nézni, szemeit mgkóstolni. Piros,sárga,fekete mind a kedved keresve ragyognak az asztalon, mosolyukat elkapom. Kis hordóban bor lehet, kiforrva már télt jelez, palackokba betöltve, poharakba öntözve. Piros bor a pohárba mind köszöntőre várva, […]

Posted by
Posted in

Októberi virradatra

Az októberi virradatra   Akkor, az októberi virradatkor akkor megnyíltak az egek, oszlottak sötét fellegek. Örültünk a felkelő napnak, rab lelkek új erőre kaptak, örültünk a friss levegőnek, gyermekeink hősökké nőnek. Szívben remény, kezünkben fegyver, újra emberré lett az ember, s most valóban fényes szellők fújtak, rabtartóink barlangba bújtak, s hittük, hogy sose térnek vissza, […]

Posted by
Posted in

Mátyás király háborúi

Országnak a botját alig szorította, három nagy ellenség támadott hazánkra.   Mindenik gondolá: el fogja őt nyelni, az ország majd tőlük nem tud szabadulni.   Két világot bíró császár is azt hitte, török vagy a német jut majd győzelemre.   Giskra a harmadik ki feni a fogát, játszani akarta kóborlók királyát.   Némettel már küzdött, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Számítás

Rózsa Iván: Számítás Az álmodozók rendszerváltást akartak… Az ülepnyalók közben ülepet váltottak… Rövid távon be is jött a számításuk… De közbelépett Isten, s immár kuss a jussuk! Budakalász, 2017. október 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Panoptikum

Rózsa Iván: Panoptikum Fejed egy ideje mintha kaucsukból lenne… Tekinteted idős kommunista vezérek révetegsége… Deres már a kobak, őszbe vegyül már a határ: Egyre nő a pocak, a hátsó; de a kerítés áll! Budakalász, 2017. október 17.

Posted by
Posted in

Bereczki Vivien: Nagyival a kertben – előadja: Stohl András

Bereczki Vivien: Nagyival a kertben Szeretek nagyival a kertben lenni Vele együtt virágok közt tenni-venni. Gyakran szokta mondogatni nekem: „Az ápolt kertben sok szép virág terem. Mert a kert éppen olyan, mint az élet Ha gondozva van, terem sok-sok szépet. Az emberek épp így igényelnek törődést: Egy kis odafigyelést, ápolást, kötődést. Ha ez nincs, hervadunk, […]

Posted by
Posted in

Kecskés Katalin: Várlak – előadja: Stohl András

Kecskés Katalin: Várlak Nem vágyom másra, csak veled lenni csendben. Hallgatni az őszi szelet surranni a kertben. Letenni az elmúlt évek búját-bánatát. Tenyeremben őrzöm kezed érintését. Minden este várom álmom ébredését. Téged látlak s hallak, éjjel lelked megtalál. Agyamban, szívemben zakatol szüntelen, ébren és józanul: -“türelem, türelem!”- És a gyermek-remény erősödik idő-anya tején.

Posted by
Posted in

Szabó-Kasornya Ágnes: Esküvői fogadalom – előadja: Stohl András

Szabó-Kasornya Ágnes: Esküvői fogadalom Te vagy a kudarcom, Nem tudtalak ellökni Te vagy a bukásom, Nem sikerült meggyőzni Engem nem lehet szeretni Pedig ha tudnád hogy igyekeztem, engem senki ne szeressen Nem tártam két kezem ha az ajtón beléptél Nem néztem szemedbe ha hozzám értél Nem öleltelek át adva magam a percnek S nem mondtam: […]

Posted by
Posted in

Kovács Viktória: Kósza fény – előadja: Stohl András

Kovács Viktória: Kósza fény Fáj minden csendben eltöltött perc, ahol a szavak csak fejünkben forognak. Bolyongva egy válaszért, amelyről tudjuk, hogy ki sosem mondanak. Akár az ősszel elsárgult levelek, ahogy összefújja őket a lágy esti szél. Veled voltam, te velem voltál, s a lelkünk csendben, véletlen összeért. De a véletlenek sokszor olyan felszínesek. Sajgó gondot […]