Posted by
Posted in

Valahol Európában…

Idős néni görnyedten áll, előtte sírhalmok, Arcán fájdalom, s a könnyei végigfolynak, Mondd, Uram! Mi az én hatalmas vétkem, ó, Hogy bűneim ily nagyon megtoroltad? Elvetted férjem, elvetted fiam, Gránát repesze vitte őket el, Élhettünk volna szépen, csendben, De zokogására a temető csendje nem felel! Előredől, könnye a sírra hullik, Távolban csak a varjak hangja […]

Posted by
Posted in

Ajándék, Valentin napra

Sokat gondolkodtam azon, ma Mit adhatnék Valentin-napra, Mely megmutatja neked szerelmemet, Kitárja előtted a lelkemet, Segít, hogy megérts, elfogadj engemet, Mely felrepít, vagy ha kell, eltemet, De a sorstól függő nem lehet, Vajon mit adhatnék Neked? Nem adhatom oda a kék eget, A csillagokat, a teliholdat, a fellegeket, Az arcod simogató, lágy szelet, A kék […]

Posted by
Posted in

Virág és pillangó

Mint mámoros pillangó a réten, Mely virágról virágra száll, Nektárt gyűjt, kecsesen libben a légben, Megpihen, ha kedvesére talál. Repülnék én is, ha szárnyam volna, Te lennél az a nyíló virág, A többi a mezőn mélyen meghajolna, Látva szépséged, ezt a csodát! Ha találkoznánk egy érzelmes nászban, Neked adnám szárnyaim hímporát, Élvezném, mit virágként nekem […]

Posted by
Posted in

Sorsom és én…

A szorító két külön sarkában, A mindent eldöntő menet előtt, Gongütést várva állunk mi ketten, Sorsom és én, mint komoly versenyzők! Ki lesz a győztes, ki marad talpon? Zúgja a tömeg, hogy vért is kíván! Kalapács lassan landol a gongon, Talpon maradok, vagy magával ránt? Sorsom, mellyel szembeszállok ma én, Nem fogadom el, mit kimért […]

Posted by
Posted in

Egy régi emlék

A dolgok, mit megértem életemben, Szüntelen kavarognak, járnak a fejemben, S a történeteket, mit megéltem eddig, Csodálom, mint gyermek a mesét, De nem regélek erről soha napestig, Csak a szépre próbálok emlékezni én! Idős bácsi a kerítésnek dőlve, Fején karimás, fekete kalap, Állt a járdán, a kezét tördelve, Nézte az embert, ki arra elhaladt. Délután […]

Posted by
Posted in

Paradoxonok

Lassan téptem le a takaró fátylat, Sötét üresség vett csak körül, Nem láttam mást, csak távlat nélküli vágyat, Érzés nélkül a lepel a földre kerül! Fagyos hevület járja át testem, Lelkem remeg, a fogam vacog, Iszonyú érzések kavarognak bennem, Élet és elmúlás, paradoxonok! Halott életek csokorba kötve, Élettelen vágyak tömkelege, Megtépett élet csúnya világban, Egy […]

Posted by
Posted in

Szabad életben…

Szabad életben szabad a szív, Minden a szeretet, mely odahív, Hol nagy a szükség, hamvad a tűz, A gonosz érzés rabláncra fűz! Szabad világban szabad szeretni, Szabad a gondolat, megfejthető, Nincs mit titkolni, csak tisztán kell élni, Ez az, ami megszívlelendő! Szabadon élünk és szeretjük egymást, Szabad lelkünk szárnyakat növeszt! A világ kitárul, de nem […]

Posted by
Posted in

Túl mindenen…

Túl mindenen, sok tarka délibábon, Élet szakaszaim már nem vizsgálom, Megéltem, élem és élni is fogom, Hogy meddig tart, bizony nem tudhatom, Teszem a dolgom, mint mások, oly sokan, Rajtam múlik, boldog lesz vagy boldogtalan, Mi hátravan, az a számos hosszú év, Csak jó lehet! Mert nincs arra olyan érv, Mely mást mondana, vagy írna […]

Posted by
Posted in

Tűzd ki a célt!

A vágy, mi benned s bennem él, Hozza közel a jelent s jövőt, Az emberi akarat sok mindent elér, Lebontva gátat, magas kőfalat! Ha az előítélet már ledőlt, Újrakezdjük! Mert szabad! Szeretet és azonos akarat Állítja helyre majd a dolgokat, Csak akarni kell! De nem tunyán, sután, Ímmel-ámmal, félelemmel Egy átmulatott éjszaka után! Félve a […]

Posted by
Posted in

A szó

A szó, mely elhagyja ajkunkat ott, Lehet nyers, éles és nagyon konok, De lehet kedves, lehet szívmelengető, Tanácsot adhat, mely megszívlelendő! Lehet együtt érző és támogató, Szólhat úgy, mint egy halk tárogató, Fakaszthat nevetést, de bizony könnyet is, Felsorolni sem lehet, mi mindent teljesít Egy szó, mely lehet meggondolatlan, De átgondolt, hazug és bárdolatlan, Hittel […]