Posted by
Posted in

kezed melegét

kezed melegét testemen őrzöm kezed melegét, őrzöm, mivel sejtjeire esne szét, nyitogatva a test rejtekét, péppé sűrűsödne, légkörbe kérgesedne, szem elől tévesztené a fény idegi rezzenéseit, tengernyi veríték önt el, tüdőmben jégkásányi szörty- zörej, jövőnk eggyé sűrűsödött perceit szürcsöli az idő, elringat a múlt, akaratlanul is egyensúlyba kerül a világ, látványosan fogynak az évszakok egymás […]

Posted by
Posted in

Nem kérek…

Nem kérek alamizsnát odadobott koncot nem csinálhatsz belőlem szó nélkül bohócot. Ez a gyakorlatod nem lehet örök beleszól az ég is villámlik, mennydörög.

Posted by
Posted in

Sz…mint szerelem

Belső hangom szerelmet dalol magába zár az ősi érzés szállni, repülni fenn valahol szemsugáron csillan a napfény Isteni ujj simogatja lelkem argentin tangó az egész világ romantikus, vágyak cikáznak bennem mire véget érnek időm lejár.

Posted by
Posted in

Pitypang álmok szállnak…

Ellátok-e addig, hol véget ér a lét emeletnyi álmok, a pince oly sötét nyomorult világ, szakadt sóhajok dörgő tapsviharban, épp meg nem fagyok. Pitypang álmok szállnak, légben valahol csahos szél üvölt, vagy félsz nótát dalol a teremtés is reszket, időtlen az idő a kerítés mögött, oly fakó a temető. Átmenni a vizsgán, már nem akarok […]

Posted by
Posted in

Elemek ringatásában

– parton, vízen Bőrömet átszőtte a nap fénye, Tűje aranyhálót festett Minden centiméterére, Mintát alkottak közé A hársfa levelek, rajtuk Átszöktek az ezüst-veretek. Feküdtem fénypáncélban A türkiz víznek partján, Horizont szélének szélesre tárt karján, Felhők résén ég-kék-szem a tükröt pásztázta, gyöngyház pikkelyeit gyermekként vigyázta. Távolban, közelben minden remegett, kettő közt lebegtem Sem a víz, sem […]

Posted by
Posted in

Villamoson

gondosan felteszi sminkjét örökre ívelt tetovált szemöldöke valószínűtlenül döfködi a komor tétova reggelt okos telojába mélyed majd bamba selfie-jével szemezve döbben rá otthon felejtette őszinte m o s o l y á t

Posted by
Posted in

Asszociációk Kosztolányi Dezső 10 legszebb szavára

Mint gyöngy, gurul eléd a pillanat, lobban a láng, a varázs elillan.   Halkan sír a szív, az Őszt idézi, holott a Tavasz csókját kéri.   Télen tükröző, szűz hó alatt csitul csendesen rejtőző mag.   Csörtető kardok ontotta vér, hiábavaló fájdalmat mér.   Mit viseljen el még Földanya? Ne legyen már Földünk bűntanya!

Posted by
Posted in

Csendes este

Edit Szabó : Csendes este Sötét árnyakat hozott az este, kövér lámpatestek ébredeztek, fényük alávetül díszelegve, sétányon sárgásan elterülve. Van még élet kora nyári napokon, vendégek ülnek enyhe padokon, beszélgetés zaja nem zavaró, jól érzi magát minden látogató. Csendes nyári este halkan énekel, nem zendül a hangja, csendben elmerül, pihennek a fák is, alszik a […]

Posted by
Posted in

Mi legyek…

Mi legyek, mit tegyek, hogy szívedbe zárj ne csak úgy láss, mint ki érdemtelen s képtelen átadni a szeretet hatalmát mert félénk és bárgyú az érzelemben. Mi legyek, mit tegyek, hogy megérts engem hogy nem vágyok mást,vagy új holnapot s a csillagfény sziporka az űr végtelenben szívemmel együtt csak neked ragyog. Mi legyek, mit tegyek, […]