Lassan ballagunk az Ősz utcán a mély avarba, Belesüllyed a cipőnk, mert nagy az ősz hatalma… Múlt hangját lassan, ősz eltakarja ködfoltok között. Avaron haldokló falevelet rezegtet a szél, És későn, estefelé, súlyos esőfelhők fölött, Napnak már nem izzó a forrósága… aludni tér. A levelek egymástól elbúcsúznak, A szél szerte-szét fogja fújni őket, Még gyors […]
A vágyakozásban, a szerelem ó, minden mást kiszorít Főképp a gondolatokat és mindent a szívhez viszonyít… A szerelem a feminizmus kerékkötője. Ámor meg a fetisizmus… jól hasba lövője… De, szép is ha, vadul… szerelem… Nincs benne önuralom… nekem. Vecsés, 2015. március 3. – Kustra Ferenc
Az azonos című versem haiku átirata A nyár öröme A meleg, fülledt felhő? Ütöget eső. Beizzadt felhő Vihart megidéz, zuhog. Nagy szemű, kopog. Ázott dáliák, Viharvert virágsereg. Halott dáliák. Vecsés, 2014. július 24. – Kustra Ferenc Az azonos c. versemhez „voodoo” az 3. haikuval szólt hozzá. Kívánságára és a legmélyebb tiszteletem jeléül, elkészítettem az első […]
Meleg nyári öröm izzítja a befülledt felhőt, Érzem, az egyszer csak rajtam kopogni kezdő esőt! Ó, a meleg nem űzi el az oly’ beizzad felhőt, De vihart idézve, kíséri a jó meleg esőt! Zord eső leverte, mindenhol lehullott a virág, Virágágyásban pedig romba dőltek a dáliák. Vecsés, 2014. június 21. – Kustra Ferenc
Az ősz… már erre sétál. Csendesen ücsörögve terpeszkedő, a köd a tájon, A világ is csendes, de így is rosszacska… én ez fájom. Úgy érzékelem, minden ellenem van… ez valóságom. * Hideg balladát Dudorászik az avar. Jön, köd-szitálás. * Rossz idő itt van. Falevelek vizesek… Hajnal, köd-párás. * Ködös reggelen, Homályt törő fény kereng. Világosodik. […]
Európai stílusú haikuban… Szekérzörgés és Állatbőgés zsivaja. Falusi lárma. * A heti vásár. Árusok, zöldség, csirkék. Mozgó, tarka kép. * Több jó ízlés És tisztesség van dzsungelben. A modern nép prűd. * Sok-sok szúnyograj! Hihetetlen mennyiség! Folyton támadnak! * Révész és halász Csónakot ad bérbe. Ez megélhetés. * Hancúrozni a Mély folyón a csónakban. Vizi […]
Versben és haikuban vizionálok… Percek lopottak, Ringatnak, körbevesznek. Sorompó fönt van. * Ha majd hosszú útra megyek, visszanéz a tekintet… Majd sokáig mesélik, nem búcsúzott, csak legyintett… * A múltam, folyton Belém köt, mint agresszor! Homokóra áll! Vecsés, 2014. január 21. – Kustra Ferenc
Viharban a vízióm is viharos… Viharos éjszakán, égzengésben, csöndes számadással, Bűneinket üldöznénk, összefogva a lombhullással… Súlyos, fekete felhők alatt fekete varjak közelednek, Engem hagytak el… most, magányomba tömegesen megjelennek… A halál, izzó peremén, életbe lehelhetsz még Már eltűnt valóságod felé, ha félelmed elég A hűvösödő időben. Krahácsolva szemerkél az ég És vágyadat kívánod, kissé messzebbre, […]
Klasszikus haikuk… Szamuráj kardja Élet végét jelenti? Élet vagy halál… * Szamuráj kardban Láthatod a villámot. Az győz, aki gyors. * Szamuráj „régi” Katona. Urához hű! A végletekig! * Igaz szamuráj A bushidó szerint él. Alapja: hűség! * A szamuráj az Igazság és becsület! Hűség: életcél. * Szamuráj szellem Mai emberben már nincs. Embertömegek… Vecsés, […]
Bécs ostromakor… (ma is érvényes…) Az élet tartson, ne legyen halál, A küzdelem nem legyen veszteség. Ha már vég… legyen kegyes a halál. Küzdelemben, hit legyen segítség. Nem pajzs fogja hozni eredményeket, Hanem a kard vívja ki a győzelmet! Tartsuk előre pajzsot, hol szükséges, De a kard csapása az elsődleges. Vecsés, 2014. május 9. – […]
