Posted by
Posted in

Nőnek lenni jó

Nőnek lenni jó Nőnek születni, szép égi áldás, Életük része az önfeláldozás, Nem céljuk, a világot megváltani, Csak körülöttük, rendbe rakni. Bennük él, ősi anyai ösztönük, A szépben és jóban lelik örömük, Ha vállukat nehéz teher nyomja, Nem engedik, hogy megroppantsa. Vágyaikról lemondani nem tudnak, Nekik gátat semmi nem szabhat, Szépnek és törékenynek születnek, Lelkükben, […]

Posted by
Posted in

A megvámolt király

„A megvámolt király” Szerző: Kozma Barnáné Egy ismeretlen históriás, lantjával megállt egy város piacterén és megénekelte Mátyás király egyik kalandját. Mert ami megtörtént Pércsen az igazságos királlyal, az nem mindennapi! Itt az a hír járta, hogy még a királyt is megvámolták! „Jaj, micsoda szégyen, de Pércsen megesett, Hogy még a Mátyás király is vámot fizetett, […]

Posted by
Posted in

Hortobágy különös világa

Hortobágy különös világa Felkeresem újra a,gyermekkorom helyét, Bölcsőm nekem ő,álomba ringató emlék. . Megállok a háznál, érzem otthon vagyok, A kapu kilincsét már le sem nyomhatom. Az emlékek feltörnek a gondolataimban, Idegen vagyok, a szívemnek bánatában. Keresem az olajfák halványzöld kis ágait, Hol sokan bújócskáztunk,reggeltől, estig. Tamariskák rózsaszínű,nyújtózó szirmait, Délig nyitók, nagy tölcsér állású virágait. […]

Posted by
Posted in

Köszöntelek tavasz

Köszöntelek tavasz Köszöntelek szép tavasz, Már nagyon vártalak, Kitárom ablakom előtted, Hogy lássam érkezésed. Fújd el a sértődött telet, Visszatekinteni sem engedd, Fesd kék színűre az eget, Kergesd el a fellegeket. Daltól zsongjon a határ, Párt válasszon minden madár, Zöld színű legyen a mező, A rét virágos, lombos az erdő. Fényesítsd fenn a csillagokat, Patakoknak […]

Posted by
Posted in

Szűcs Jankó

  Híres – nevezetes hajdú volt Szűcs Jankó, török orra alá ő volt a bors szóró.   Gyulai basa ha nevét meghallotta, azonnal viszketni kezdett már az orra.   Egyszer aztán úgy dönt, így tovább nem mehet, katonái élén Szalontára elment.   Jankóék házát csapat körülveszi, basa meg az ajtót nagy bőszen zörgeti.   Mindhiába […]

Posted by
Posted in

A béna kozmosz

A béna kozmosz Szív dobog és a tüdő is fúj, be-ki. Gondolat éled. Néma a szó és béna a test-megetetjük! Persze te is megetessed! Béna a test és néma a szó, mégis tehetetlen- mert a Tudós elméje akár mint Isten igéje. Élete készen-mit szól rá a világegyetemke? Látjuk amint a valódi, agyakba betett univerzum épp […]

Posted by
Posted in

Proprio in silenzio

születünk, vagyunk mint egy nagy kotta szürkülő lapjain a hangjegyek e “zeneművet” vajon ki alkotta néhány lágy akkord csupán az életed vagy forte hangzással rikoltó dallam de a “karmester” a lét néha beint hangszered még szól egyre halkabban szél süvít szakad a kotta húr megint s tétovázó kósza délutánok csengője jelzi hogy még itt vagyok […]

Posted by
Posted in

fátyolos hajnal…

a lassú pisla fény még átdereng fátyolos hajnal szürke korpuszán fázós lelked idő távlatán mereng filmkocka villan gyorsan egymásután feltűnik majd egy árnyalak csendben a sötétből ki lelkedért jött elő aprókat int csak úgy közönyösen mert menni kell most hisz itt az idő a könyörgésnek már értelme nincs porhüvelyre még rámered szemed lám a homlokán […]