Posted by
Posted in

. Vágyom rád !

Tompa László. Vágyom rád ! Vágyom rád ! Mint növény a fényre.. Mint szomjas, föld az esőcseppeket. Igen vágyom rád ! Mint éj a holdnak fényére Hiszen minden perc ,oly boldog volt veled . Oly mindegy, nappal jössz vagy este. A lényeg, hogy itt legyél velem. Szemed csillan, az esti holdfényben. Parfüm , tested illata […]

Posted by
Posted in

Villanások a nyárból.

Tompa László. Villanások a nyárból. A nyári rekkenő hőség, estére sötét felhőket hozott. Zengett az ég !  A villám cikázott ! Sötétség, s a magányom körbefont. Majd apró, halk koppanások, eleredt az eső csendesen. Bámultam a falon, az égi jel képét. Néztem elmerengve, ahogy a fény be- be villant az ablakon. Úgy magával ragadott,a villanás,,s […]

Posted by
Posted in

.DOGS. zenekar…

Tompa László . .DOGS. zenekar… Az egyik zenész barátom megkért. Tégy már szabaddá egy délutánt. Hisz már tán egy éve, hogy hallottam DOGS zenekart,s a dallamát. Nyár elő,a. a fák közott, oly ünnepi műsor,s egyéb. De egy órányira teret kapott. DOGS zenekar, s a dallamok. Kissé izgatottan, kíváncsian, vártam a kezdés perceit. Az erdőben enyhén […]

Posted by
Posted in

Stohl András az Irodalmi Rádióban – Kortárs Verstár Pro

Kortárs Verstár Pro – 2017. augusztus Az előadó: Stohl András Jászai Mari-díjas színművész, szinkronhang, televíziós műsorvezető Pályázati végeredmény: (A művek címére kattintva az alkotás elolvasható és meghallgatható Stohl András előadásában.) Juhász Anikó: Az állomás és a fehér ruhát is látó Budapest Ökördi Péter: Festett érem Virág Barna: Mérleg hava További sikeresen szerepelt alkotások: B. Mester […]

Posted by
Posted in

Lélekben él

Edit Szabó : Lélekben él Nehezen szabadul fel a lélek, még visszatér belé az élet, eltemetve szívben mélyen, megőrizve híven léted, előttem van mindörökre, időd nem volt köszönömre, elvitted a szerelmedet, itt hagytad az életünket, szőkén göndörödő hajad simogatni már nem szabad, vidám arcod mosolygása nincs már aki megláthatja, két karod sem ölel soha, rég […]

Posted by
Posted in

A kétely lassan…

Az éjszakákat magamtól ellopom közben magányomban ébren álmodom szűnni nem akaró kényszerképzetem ő is szeret még, vagy csak én szeretem. A kétely lassan mint takaró befed egy gondolat, mi megakad benned csak körülötte örvénylik szüntelen sikoltva ágál a józan értelem. sóhajt a párna, gyűrött az ágynemű lelked háborúja nem is egyszerű. Szakad a húr már […]

Posted by
Posted in

Tanyasi élet

Edit Szabó : Tanyasi élet Gondos lehet ez a gazda vagy talán a gazdasszonya, ragyog házuk át a tájon, magos fáknak árnyékában. Hófehér a tanya háza, felmagaslik a világba, fáknak árnya őrzi hűsét, látni távolról szépségét. Tágas határ körülötte, átragyog a Nap fölötte, sárga szírmú napraforgó, lágyan simul, odaadók. Fordul fejük a Nap felé, mozdul […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hajrá, magyarok!

Rózsa Iván: Hajrá, magyarok! Mikor nézed őket: elfelejted; mi, mennyibe került… Mikor nézed őket: irigység benned fel sem merül… Mikor nézed őket: magyarként dobog velük a szíved… Mikor nézed őket: büszke vagy rájuk, és ezt el is hiszed… Budakalász, 2017. július 24.

Posted by
Posted in

Hol voltam…

Hol voltam, hol vagyok szavak és néha szótagok csepegnek a tollból szüntelen hogy olvasod-e, érdektelen. Hisz lehettem volna más is nem egy elfojtott katarzis mit elrejt már a feledés pora s nem szól hangosan az alleluja. Csak a csend az mi átölel a fény is később, ha megfelel a mértékkel hangzó sóhajom miközben halkan mormolom: […]

Posted by
Posted in

Dinnyeszezon

Edit Szabó : Dinnyeszezon Kongasd héját hogy kopogjon, dinnye léke had hasadjon, piros színe mosolyogjon, fogaid közt úgy ropogjon. Szájad szélén csorog leve, látod Isten eledele, teli szájjal harapj bele, megszólalni se tudj tőle. Fekete a dinnye magja, ezt ültette el a gazda, palántázta, nevelgette hogy termését megteremje. Igen gondos a kertésze, milyen édes görögdinnye, […]