Posted by
Posted in

Aranyló nyár

Edit Szabó : Aranyló nyár Lemenő nap aranyfénye végig ragyog tó vizébe, messze tekint szét a tájon, mosolygása elvarázsol. Hulló cseppek ölelik át múló esték imádóját, utolsóként végig tekint, víz fodrában gyönyörködik. Nyári napnak ragyogása életünket felvidítja, mosolygása a világra tova repül boldogságba. Szabadságnak az érzése beleég a tekintetbe, a mosoly is szépen ragyog, napsugárban […]

Posted by
Posted in

Virrasztó

Langyos az éjjel, fáradt lepkék kergetőznek a lámpafényben, sóhajt a szellő, álmos árnyak imbolyognak a fűz tövében.     Tücsök úr lengeti kalapját, hajlong a lelkes publikumnak, koncertje mára már véget ért, ég csillagszórói kigyúltak.   Aludnom kéne, de nem tudok, szívem szaggatja kínzó érzés, vagy még, vagy csak voltál, merre jársz, agyamat rágja kegyetlen […]

Posted by
Posted in

Gondolat szilánkok – Apevában

Ha meghalsz talán egy ideig még emlékeznek rád. * Az élet annyira bonyolult mint a logika. * Hagyj jelet hogy rád is legyen miért emlékezzenek. * Tört zilált álmokon nem épülhet már ép gondolat. * Vad törött álmokon születhet-e majd szép szerelem?

Posted by
Posted in

Élő természet

Edit Szabó : Élő természet Kicsiny falu születésem helye mindennapok éltető szépsége, házunkból az udvarra kilépve fák köszönnek,virágok kéksége. Színeikkel szemembe belátnak, tükröződnek szemnek bogarában, tarkaságuk örömet sugároz, hatalmukkal örök boldogságot. Fényes reggel, gyönyörű napsugár, végig halad életemnek útján, kertekben a megérett gyümölcsök kezeimben vígan tündököltök. Mezők,rétek, színes vadvirágok szemek előtt minden valóságuk, magas fák […]

Posted by
Posted in

A reggel

Edit Szabó : A reggel Ablakomba beköszönt a napsugár, aranysárga fényözönnel reám vár, kelet felől hangtalanul érkezik, susognak a kerti lombok, köszöntik. Újra reggel, átéltem az éjszakát, tudatomban korán ébred a világ, a Nap fénye beragyogja az eget, reménykedő szívembe hoz életet. Kora hajnal ritmusára ébredek, élvezem a korán nyíló életet, rigópár a fészkéből beszél […]

Posted by
Posted in

A félkész vers

B. Mester Éva   A félkész vers   Mennyi mindent hagynak el a nyaraló vendégek! Órát, könyvet, szemüveget, játékot, térképet.   Ha keresik visszaadom mindegy,  milyen érték. (A felbontott ital enyém, hiába is kérnék.)   Ám legutóbb mást is leltem. Meglepetésemre, találtam egy félkész verset. Nem fejezhettem be!   A vágyódást jól ismerem, az albérlőm […]

Posted by
Posted in

Primadonnák

B. Mester Éva   Primadonnák   Kaporillatú takaros kertedben most elvadult bodzabokrok nyelik el, az arra bujkáló fényeket. A szőlőindák téged keresnek mindenütt. A díszbokrok az ablaküvegig nyújtózva kopogják rejtjeles üzenetüket.   Hol lehetsz?   Egy darab vakolat utánad indult, a cserepes virágok tetszhalottá váltak, a fűtési rendszer tönkrement a télen, a mérsékelt fűtést legyőzte […]

Posted by
Posted in

Akard a májust!

B. Mester Éva   Akard a májust!   Szeresd a májust! Tél hidegéből ébredt szavakkal neked üzen egy költeményt.   Kérdezd a májust! Soha és örökké szavak között talál-e még egy kis reményt?   Bíztasd a májust! Kismadár léptékű rigófüttyel csicseregje fel álmaid!   Figyeld a májust! Szeretni készül, levetkőzte már fagyosszentekkel táncait.   Akard […]

Posted by
Posted in

Küzdelem

Csend van körülötted, hatalmas csend. sajog a bordád és zúg a fejed, az ütés, mit kaptál, kijózanít, itt az értelem már sajnos nem segít. Jobb csapott, vagy íves bal horog, ha lazán vagy sután, álladra kapod, mintha a világ szakadt volna rád, rendül az agy és csuklik a láb. Repül a törülköző, vagy megment a […]