Posted by
Posted in

Hogyan mondjam el?

Hogyan mondjam, jó Anyám neked mennyire szeretlek? Könnyek között, hálás imádságban, leírom, amit érzek. Diktáld csak szívem, ezt a köszöntőt, segíts nekem lelkem, Gyermeked vagyok és az is maradok, maradj még velem. Szemedben, ott van az a régi fény, amely most újra kél, Színesebbek lesznek a nappalok, ha most veled leszek. Míg kicsi gyermek voltam […]

Posted by
Posted in

A vándor

Elindult egy vándor botját is a vállára tette. Kereste a vándorútján  mi lehet az élet értelme. Tarisznyáját még üresen a botjára felakasztotta. Útja során amit gyűjtött tapasztalattal megrakta. Lombos erdő hűvösén, mohából volt a takarója. Ágyán,fűből a lepedője, fák kérgeiből a párnája. Szomjúságát csillapítva esővíz hűs cseppjeit itta. Erdőszéli cserjebokrok édes termése táplálta. Ruháját a […]

Posted by
Posted in

Rózsa

Csábítóan szép vagy hozzád fel sem érek. Közel sem engedsz fenn hordod a fejed. Legutóbb megfogtál, karcoltál és tépkedtél. Belém kapaszkodtál, tüskéiddel védekeztél. Elkerüllek majd téged, mert kezembe martál. Ha mégis arra mennék kesztyűs kéz várna rád.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tények

Rózsa Iván: Tények Most éjszaka van, kevés a fény: Rövid lesz hát e vers, ez tény. Az ember a legszélsőségesebb teremtmény: Embernek maradni – a legfőbb erény. Budakalász, 2018. május 25.

Posted by
Posted in

Érzelem

Kiveszett már az érzelem fagyos lett sok tekintet, nem csillognak a szemek. Semmibe szállnak szavak nem várnak feleletet, betegsége lett korunknak. Maradtak még barátságok hol igaz a kérdés, kizárták a sok hamisságot. Féltve őrzött jelen időnek megbecsült percein, várhatnak felemelő érzések.

Posted by
Posted in

Homokvár

Homokvár / gyermekvers/ Ma vár egy kicsi kocsi, meg a dolgos talicskám. Homokvárat építek és királynője én leszek. Meghívlak vendégségbe mihelyt kész leszek. Kisütöm a pogácsámat ezzel várlak téged. Trónusom mellett lesz homokból a széked.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tartományok

Rózsa Iván: Tartományok A pozitívan negatív tartomány… Jobb, mint a negatívan pozitív tartomány! Kit még érdekel ez az iromány: Rájön, ez nem blöff, mit egy bolond papírra hány. Bármit is szórnak rá, mind merő koholmány: De inkább csak tojnak rá, ez a színtiszta hozomány. Rajtam most póló feszül, s nem dolmány: Sem Bocskai, bár tetszik […]

Posted by
Posted in

Az én állatkertem

Hajnalban a vén kakukk ébreszt fel, a korán kelő, vadgalamb a búgó hangjával, párját csalogatja elő. Eresz alatti fészekben fecskecsalád csivitel, a verebek is ébredeznek,ők gyorsan össze is vesznek. A gólya megéhezett már, a tó partján békára les, sikló kúszik a fára,fészekben tojásokat keresve. Vakondtúrások hada, ő a munkáját rég elvégezte, földikutya már csak szántásával […]

Posted by
Posted in

Jó éjt

Ásítozva jön az este, beterít a fekete leple. A hold is ébredezik, felhők mögül kacsint. Szemed lecsukódik, álmokkal bajlódik. Az éjszaka takarója, puhán ölel karjaiban. Elringat bölcsőjében, elaltat csillagfényben. Angyali álmokat ígér, mindenkinek jó éjt!

Posted by
Posted in

Parázs

Lobogó, izzó tűznek szikrája pattan, felfelé törve kialszik, visszazuhan. Parázsló, izzó tűznek lángja halványul, a szél fújta levegőt kapja táplálékul. Tűzfészekben elalvó erőtlen parázs, fekete hamuja közt tűnő tűzvarázs. Porszemei a széllel felrepülnek, szóródva egyszer még földet érnek.