Posted by
Posted in

A fák közt

Egy fák közötti tisztáson, egyedül ül a kis padon. Lágyan dallamokat tesztel ezen romantikus helyen.   A nap ragyogó csóvái segítenek itt most várni. Úgy világítanak neki, csillognak tőle szemei.   Lehet titokban szerelem az, amit igazán keres. Most még a fák bólogatnak, de bokrok is jól mulatnak.   Húrok hangja máris használ, az ösvény […]

Posted by
Posted in

Vágyakozva várni

A mutató döcögve csordogál, időnként talán meg is álldogál. A távolság átkarolhatatlan, a vágynak nyughatatlan napja van.   Sóhajok szállnak a levegőben, elnyomott álmok felszínre törnek. Nem érdekli már semmi és senki, a munkát kényszeredetten teszi.   Egyfolytában csak rá tud gondolni. Milyen jó lenne már vele lenni! Rég volt, hogy utoljára csókolta, finom érintését […]

Posted by
Posted in

Varázslatos vízcseppek

Aprócska színtelen vízcseppecskék, ha egybefolytok mivé lesztek még? Nem egy eső utáni pocsolya, hanem egy életelem mosolya.   Mily csodásak vagytok még akkor is, mikor az alkony homályt okoz itt. A nap csóvájának hordozzátok, a szemeket odacsábítsátok.   Naplementekor bemutatjátok, kérész életű a villanást ott. Van aki, még nem láthatott soha, csak ábrándozik, hogy ez […]

Posted by
Posted in

Csalódás…

Hétköznapi pszichológia (10 szavas) Életünk nehéz, sőt kegyetlen is, Bármikor érhet csalódás… szeretetben is. * Az élet, sokszor nagyon is kemény, sőt talán nagyon fájdalmas. Sokszor kegyetlen a sorsunk és még szeretetben is csalódunk. De van olyan is, hogy egy jó időben jött csalódás alkalmas És Segítő, hogy életünkkel időben, jó irányba forduljunk. Egy figyelmeztető […]

Posted by
Posted in

Indulj el

Edit Szabó : Indulj el Balatonnak déli partján, fehér foltos ottan látvány, vitorlások gyülekeznek, kis hajók mind útra készek. Mezítlábas barna leány szemlélgeti, messze látván, badacsonyi domb integet, tó közepén társa lehet. Nem látszik a várakozás, inkább az a vágyakozás, kicsi hajó indulj messze, legyen meg az eredménye. Az én párom oly vakmerő, hullám hátán […]

Posted by
Posted in

Nekem is volt apám

Apám volt, kit gyermekkoromban a legjobban szeretettem, Néztem is mindig, hogy mit, hogy csinál, most is pont így követem. Nekem ő volt az Istenem, ha egyszer ennyire szerettem… * (Septolet) De a sors, genyó Nincs apropó! Anyám kidobta, Ez… sorsa. Én maradtam Meghasonlottam, Haldokoltam… * Apa nélkül eltört az életem, Anyám is okozta a végzetem. […]

Posted by
Posted in

Apám

Míg kisfiúként éltem, Apám volt az istenem… Még mindig nagyon szerettem, Amikor serdülő lettem! Mire családos, felnőtt fia lettem, Apám lett a legnagyobb ellenségem… Már régen meghalt, eltemettem… Épp-hogy engedték… eltemessem! Ma volna a születésnapja, hogy köszöntsem? Ne várják, hogy a lelkemben is eltemessem… Vecsés, 2019. június 10. – Kustra Ferenc (Néhai Kustra Ferenc sz; […]

Posted by
Posted in

A fény

Mikor a Pirkadat útjára tér az Idő, Mikor az Ébredés szemedre eljő… Amikor Imára van napjaidban igény… Elkezd Lelkedbe szűrődni a Fény!…   Ahol a madarak dalában Zene szól, Csak Szépet hallasz, és csupa Jót… Mikor pattogzás kukucskál Fák rügyén… Elkezd a Lelkedbe szűrődni a Fény!…   Mikor fejedben Esőkoppanás csendesül… Mikor a Napsugár a […]

Posted by
Posted in

Indulj el!

Az édesanyám más, mint a többi, szívét a bánat örökké gyötri. Ez igazából belőlem fakad, mert ajkamon nem járnak a szavak.   Szemébe szomorúság költözött, lelke nem ismeri az örömöt. Gyakorta csak azon gondolkodik, hogyan segíthetne sorsomon itt.   Tehetetlenség emészti folyton, nincs neki perce se, hogy nyugodjon. Minden vágya, hogy én olyan legyek, mint […]

Posted by
Posted in

ARS KOMÉDIA

Félrekezelt valósággal alkudoznod; vereség. Úgysem bírod hamissággal, jobbak ebben kóklerék. Vén titok, hogy parancsszóra, más az élet; kecmereg, ketyeg, akár stopperóra, s időzített fegyverek. Agg tájakon szép a csorda, városok helyett faluk, állnak sorban, megtiporva, nincsen már, csak zokszavuk, emberarcú félkoboldok káplárszívet hordanak, kedvelik, ha senki boldog, s végtelen a munkanap. Kocsma mélyén a berúgás, […]