Posted by
Posted in

FAÍRTÁS

FAÍRTÁS   Naponta csapok egyet belém, míg irtás lesz az erdő helyén, röpül a forgács, sajog a kéz, eret vág testemen a fűrész.   Nedveim csermelye elapad, szálkát szárít medrébe a nap, a csicsergés lombok közt elül, csak a halál huhog, egyedül.   Kérgemen vastagít a szégyen, rostjaimban éveim érzem, rügyemből nem pattan már levél, […]

Posted by
Posted in

A lét legjobbika

A lét legjobbika           A lét legjobbika – mondják – elérkezett. Candide, ó Candide, nyújtsd hát felém kezed, fejtsd le szememről a hályogot, ködfátylat, hogy lássak valamit, ami rám ma várhat, ma az alkonyatban szürkén bolyongóra. Hulljon rám tiszta fény, ha üt a végső óra!   Tudjam, milyen a fönt, tudjam, milyen a lent. Lássam […]

Posted by
Posted in

Álom az álomban

Álom az álomban   Mottó: Egy hétköznap reggel, ha szembe jön a múlt, ébredj úgy, mint aki álmából okult!   Talpadban ott bizsereg a végtelen puszták több ezer mérföldje, hátadat a hideg sztyeppei szél veri, és éber álmodból megriadt lovak horkantása ébreszt.   Karod zsibbadása kilőtt nyílvesszők tapasztalatát hurcolja (feszül a test és feszült a […]

Posted by
Posted in

Több fényt

Több fényt „Mehr Licht!” (Goethe)   Nem láttam még Párizst és már nem is fogom. Soha nem lesz az én Alföldöm, Bakonyom.   Vigyázó szemeim lám, közelebb néznek (tűnjek tán bolondnak, naivan merésznek).   Lelkem nyílt örömét, az elme szabadságát itt tapasztalom meg s e világ torz mását   saját kalitkámban építem fel végül: a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egy felkiáltó mondat az orbánságról

Rózsa Iván: Egy felkiáltó mondat az orbánságról Hol orbánság van, Ott orbánság van, Nemcsak a tudatlanságban, a bizalmatlanságban, Nemcsak az emberek agymosott agyában, Nemcsak a félelmekben, a riogatásban, Nemcsak a nagyüzemi lopásban, A gigantomán presztízs beruházásban, A giccs és ülepnyalás összesimulásában, Nemcsak az átverő rafináltságban, Az arcátlanságban, a hálátlanságban, A szélkakas módjára ide-oda állásban, Az […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Suhanc

Rózsa Iván: Suhanc Elsuhan az ősz… Lassan télbe csap immár… Rövidül a fény… Budakalász, 2017. november 26.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nem is kérdés

Rózsa Iván: Nem is kérdés Mindegyikünkben ott bujkál a Halál: Ott búvárkodik, és csak adott jelre vár. Ott rejlik fájdalmainkban, gyötrelmeinkben… Dönts! Halál vagy Élet? Sátán vagy Isten? Budakalász, 2017. november 24-25.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Távol-Keleten a helyzet változatlan

Rózsa Iván: Távol-Keleten a helyzet változatlan Mindenki a másikra vár, Hátha kedve szottyan; Forradalmat szervezni bár, Nem oly egyszerű ottan… A kis koreai eszegeti fejadagját – Lehet, hogy a rizs amerikai – Szentként tiszteli pótapját: Miért nem lövi le már valaki? A vezér hatalma totális, Még morogni sem lehet, A helyzet már-már fatális: Ki az, […]

Posted by
Posted in

Kérdésre kérdés.

  Kérdésre kérdés.           Köd és pára ül a tájra, jajongva, fájva, elfojtott fájdalmat kiabálva.   Szép arcú emberek váratlan  tette, ráült az aszott testre.   Érzelmek gyötrő világa, nem tudni kinek a hibája, de elméket zavartak össze, bánatot csokorba kötve.   Kulturált, talányos beszédek s kezetek közt az utód eltéved. […]

Posted by
Posted in

Az alkotás szele..

Amikor egy folton-foltost megcsap az alkotás szele meneküljön minden lélek, aki együtt lakik Vele! Senki, semmi nem számít, ha lázban ég az alkotó, egy a fontos! minél előbb készüljön a legújabb dekoráció! Sutba kerül házimunka, nem számít egy betegség! bárki bárhogy apellál, mérvadók, csak a különböző kelmék! A gondolat születése lelkes tettet produkál, így gyártanak […]