Posted by
Posted in

Körúti hajnal – (Tóth Árpád – Körúti hajnal c. vers újragondolása)

  Mint a takaró, a lemenő nap úgy teríti be a völgyet, S kíséri haza a megfáradt, álmos, munkás hölgyet. A sötét árnyék minden sarkon átfordul vele, S arcához ér a fagyos, zord október szele.   Legörbülő szájától a falevelek ma futnak előle, Ahogy a bús és zihált szuszogás kiszól belőle, De tegnap még táncoltak […]

Posted by
Posted in

Puff

     Puff.. Kiáltanék, ha tudnék, De magatehetetlenül fekszem a porban, Mintha csak aludnék, Testem megcibálva, nyomorban.   Körülöttem tömeg nyüzsög, és jajgatnak az emberek, Nézem, ahogy a fölleg úszik, s nyakamon lüktetnek az erek.   Lehunyom szemem, De utána a kórházban ébredek fel, Csövek borítják kezem, Az altatótól álmaimban tévedek el.   Én csak pihenni […]

Posted by
Posted in

Megváltoztattak

Azt mondták, kövér vagyok, Egy hétig alig ettem. Azt mondták, visszafogott vagyok, Aztán aki voltam, eltemettem.   Azt mondták, mosolygós vagyok, Már nem tettem; úgy nem kellettem. Azt mondták, divatos nem vagyok, A boltban csak Nike-t vettem.   Én megpróbáltam nektek megfelelni, De bármit tettem, azzal nem nevelni, Hanem bántani akartatok.   Ki tudja, milyen […]

Posted by
Posted in

Miért…?

Miért taposod el a cigit, ha már nem ég? Miért mosod ki a poharat, ha tiszta? Miért mondod, hogy álljak meg, ha te már elfordultál? Miért akarod, hogy szeresselek, ha te már nem? És miért mondom, hogy szeretlek, ha már mindegy?

Posted by
Posted in

Bárki vagy, hallgass meg!

Elmondok egy nagy titkot, Én sem tudom, mit érzek, Mert ha neked kell nyitnod, Én csukok, és végzek.   Hányszor mondtam neked, hogy szeretlek, s mi van bennem, De a szívem biztos érted eped vagy csak melletted kell lennem?   Jó is lenne, ha tudnám, hogy hol a kulcs, mi nyitja a zárat, Mert ha […]

Posted by
Posted in

Megváltoztam

Magam sem tudom, mi játszódik le bennem, De nem akarom, hogy el kelljen temetnem, Azt, aki voltam.   Mikor lefeküdtem, s felkeltem, egyből mosolyogtam, Én mindig figyelmesen, sértés nélkül gúnyolódtam, Kár, hogy elveszett.   Versenyt futok önmagammal, de nem tudok győzni, Egyik énem igyekszik a másikat mellőzni, De egymásnak csapódnak.   Megváltoztam, képtelen vagyok feldolgozni, […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa : Áprilisi hó

Holle anyó húsvétkor, berúgott egy kis bortól. Megfogta a nagy dunyháját, ablakában vidáman rázza már. Hó hull le a földre ezerrel, Tél néne térjél már észre ! Tavasz van, sok nyiló virág, cseresznye és barackfák. Anyóka Te kis bolondos, áprilisi tréfának ez nagyon rossz. Vedd vissza a dunyhádat, meleget hozzál a világnak. 2017.04.19. Bpest – […]

Posted by
Posted in

Forgatom kezem közt…

Forgatom kezem közt egy könyv lapjait kissé kopottas, lehet, hogy már avítt foszló idővel nem bír. Az enyészet lassan tépkedi porló papírjait. Kevés az oldal ami még üres emlékeim sora tölti meg már életem könyve, lapja szamárfüles de talán, rám, még csodák sora vár. Néhány lap: elmosódott az írás vagy csak néhány szó, mi kiolvasható […]

Posted by
Posted in

Mindennapok

Félnótás, botor álmok kiszolgált, lusta fények tévúton poroszkálók lapuló, szürke kis lények kik dörgő tapsviharban állnak csendben, megtagadva s nem hisznek magukban. Várják, létükkel dacolva, hogy végre talán jobb lesz nekik is dob koncot az élet. de csak egy foltozott top-less mi feldobhat néha- néha téged. A pénz nagy úr, és ez nem jó harsányan […]

Posted by
Posted in

Nincsenek válaszok

  Játék az élet, szerelem és szenvedély. Az önzés pokla kísért, belépni nem kell engedély. Sürög-forog, általa tündöklöm, s kell nekem e lételem. Szívem örök csodától dobog, a kincs a semmiben. Csend és titok takarja nyomorult életem. Rejtem, hogy hozzád simulnék, és soha meg nem teszem. Tudod Kedvesem, hogy Te vagy minden, és én általad vagyok. Félve […]