Posted by
Posted in

Ha tehetnéd…

Ha tehetnéd, mit választanál? Legyen minden sötét, kietlen, sivár, Vagy fénylő, hatalmas szikrázó fényözön, Színes reklámok sora minden szóközön? Vagy a dzsungel zöldje, állatok hona, Hol zöld liánok sora visz valahova, Hol az út csak az, mit macsétád hasít, Az éji csöndet az állatok hangja megtöri! Vagy talán egy kietlen, kiégett pusztaság? Hol a szél […]

Posted by
Posted in

Fehér galamb

Edit Szabó : Fehér galamb Galambpár a levegőben repdesnek egymást kerülve, társát keresi mindkettő, reményekben ők esendők. Csillognak hófehér szárnyak villantanak párat bátran, tavasz titka elvarázsol, szerelemnek tüze lángol. Minden madár társat keres új tavasszal új életet, párra talál a galambpár, csicsergésük már boldogság. Minden ember társat keres új tavasszal új életek, találja meg férfi […]

Posted by
Posted in

KELJ FEL VÁNDOR

Alkoss a világnak mindig maradandót Egyszer úgy is túllépsz saját életeden De engedd szabadon szállni a pillangót Műveid legyenek bármely területen   A holnapra is gondolj ne csak a mára Építsd jövődet s mi megtörtént ne feledd Testnek erőt ad a lélek szabadsága Mi rossz volt a múltadban soha ne keresd   Tükrödbe nézve felismered […]

Posted by
Posted in

Reggel van, ébredezek

Reggel van, ébredezek. Főzöl kávét? – kérdezlek. Kávégépem válaszul, duruzsolva beindul. Reggel van, ébredezek, rossz álomból érkezek. örülök a jó hírnek, képzeltem csak hogy félek. Reggel van ébredezek, korgó gyomrok éheznek, rittyentek egy reggelit, jóízűen megeszik. Reggel van ébredezek, Játszol velem? – kérdezlek. Ájpedem hát ujjongva, a kedvenceket megnyitja.

Posted by
Posted in

Ameddig

B. Mester Éva   Ameddig   Amikor közelít a szó, utakat bont fel, végtelent fut egy pillanat.   Ahogy a hajnal belobban, szivárvány feszül, csillag táncol az ég alatt.   Aminek jázminillata szirmait veszti, elfordul és magamra hagy.   Akiért lyukas harisnyás álmaim viselem, divatjamúlt ékszereket.   Ameddig puha göröngyök finom zuhogása felmenti majd az […]

Posted by
Posted in

Bizonyíték Einstein igazára

Figyelem az embereket, szomorkodni miért szeretnek, s ami nem fér a fejembe, idejük hogy van erre. Panni barátnôm azt mondja, az ember nem tehet róla, a szomorúság gondja életünk velejárója. Ezt én pedig vitatom, sôt inkább azt állìtom, a szomorúság nem létezik, rajta hiába elmélkedik. Vagy ha mégis létezne, választásunk kérdése, mert ha jobban megnézzük, […]

Posted by
Posted in

NYUGTÁVAL DICSÉRJEN

Tavaszt váró időjárás Előbb utóbb csak megjavul Elmúlt már a busójárás Talaj fagya most meglazul   Csicsereg a sok kis madár Énekel a maga módján Tél csökönyös mint a szamár Fecske ül majd villany drótján   Rügy pattanva ágon csücsül Napsütötte a kikelet Madár a fészekben üdül Tojásból fióka nevet   Nyüzsög mozog minden bogár […]

Posted by
Posted in

Az én hitem

Edit Szabó : Az én hitem “Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga ?” Szemem előtt betűk szökkennek, életre kél a vers maga. Olvasásnak bolondja vagyok szerte hevernek kötetek, amíg élek ilyen maradok, kit érdekel, keveredtek. Minden reggel korán kezdődik, hajnali fény bekandikál, ágyam mélyen bekeményedik, hallani – kémény muzsikál. Tavaszi nap ébressz […]

Posted by
Posted in

Kérlek…szépen

Gitárom húrjait halkan pengetem, Az eső veri monoton ablakom, Nem áll össze a dal, bárhogy is akarom, Egyik sem az a hang, ahogy én szeretem. Engedd, hogy szeresselek csak messziről, Ne fonj kötelet a nyakamra semmiből, Tedd mindig úgy és azt, mit a szíved akar, Legyen bár tél vagy nyár, hó vagy csak zivatar. Dallamot […]

Posted by
Posted in

Szégyen nélkül!

Ha látod, hogy megroggyan a térdem, Segíts talpra állnom, ne kelljen kérnem, Hiszen el kell érnem a fényt, Mielőtt elnyel a sötét Véglegesen!