Válás
Posted by
Posted in

Válás

szemem alatt árulkodó karikák üvöltenek… sírok, napok óta érted, értünk gyengeség a könny tehetetlen düh elfutott szekér után rohanni kár csendesen hömpölyög velünk az ár elengedés visszhang mennydörög roppanok megtörök sorvadok ernyedés karjaid közt halni meg volna jó hullámzó tengeren süllyedő hajó

Posted by
Posted in

(Á)lom

Álmomban egy réten jártam, Nap koronáját a földön találtam. Bíborszínű felhőt lövellt az égre, és figyelt a világmindenségre. Táncra perdültek a lombos fák, tust húzott hozzá az elfogultság. Mélyhegedű kecsesen ült a padon, a vonó elúszott előtte csónakon. Patak merült bele a zavaros folyóba, tücskök siettek munkára a fonóba. Kavicsok útját állták a sziklának, kacsalába […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Előre!

Rózsa Iván: Előre! Aki hülye: egyre hülyébb… Aki okos: egyre okosabb! Vigyük előre a magyarok ügyét! Rázzuk le magunkról a koloncokat! Budakalász, 2017. augusztus 14.

Posted by
Posted in

Szünidő

Edit Szabó : Szünidő Gyereksereg kiszabadult, mezőn-réteken megindult, hurrá itt a vakáció, szabadság nem illuzió! Foró nyári nappalokkal, strandok telnek családokkal, lubickolnak enyhe vízben, hűsölnek a nagy melegben. Júniusnak közepétől, a szünidő kezdetétől gyerekekre szabadság vár, kedvesebbek a napok már. Elfelejtett koránkelés, jöhez most már a henyélés, nem kakukkol már az óra, elhallgatott kakukk szója. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szerepcsere

Rózsa Iván: Szerepcsere Mumust csináltok egy 87 éves apóból?! Féltek az igazságtól, a riasztó valótól?! Az igazság az, hogy hálátlanok vagytok: Ülepet nyaltok, majd ugyanabba rúgtok! Budakalász, 2017. augusztus 14.

Posted by
Posted in

Estéli tóban

Edit Szabó : Estéli tóban Halk szellő sóhajt estéli tóban, halkul a látvány, nappal alászáll. Csendesül este, kék ég felette, felhők lebegnek sötétül teste. Tóban vitorlás bevonta szárnyát, kopasz gerendák holnapot várják. Hullám még rezdül, útjára készül, tó közepében, éj sötétjében. Halk szellő sóhajt estéli tóban, halkul a látvány, nappal alászáll. Bőcs,2017.08.12.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egyre többen kevesek…

Rózsa Iván: Egyre többen kevesek… Ha már megszülettél; ne légy olyan, mint a pók! Ha már megszülettél; vidd végig, mit feladatul Isten rád rótt! Ha már embernek születtél; adj magadról emberi életjeleket! Ha már tudod, hogy ember vagy; rájössz, egyre többen vagyunk kevesek. Budakalász, 2017. augusztus 11.

Posted by
Posted in

És forog tovább a SZERETET ÓRIÁSKERÉK

És forog tovább a SZERETET ÓRIÁSKERÉK Gondolatébresztő szavak; versemet ezzel kezdem, azután csendben hallgatlak. Drága, drága Kedvesem.   Istenem! Hányszor hívtalak, nyújtottam feléd kezem. Szeretlek suttogtad halkan: Drága, drága Kedvesem.   Ujjad hegyével arcomra ráírtad, hogy szeretem, s föléje forró csókodat; Drága, drága Kedvesem.   Forog tovább nap mint nap, a SZERETET ÓRIÁSKERÉK, felszáll rá, […]

Posted by
Posted in

BŐRÖM ALATT IS

Megcsörrent a telefon, ki van a vonalban? „Elrabolnám az idejét csak egy pillanatra!” „Köszönöm, de vásárolni nem kívánok semmit” „Nem is kell, csak hallgasson meg, és nevemen szólít.” Fiatalító kúrára invitál kedvesen; hogyan tudna ellenállni bármely nő is ennek? Ráadásul, hogy ingyenes (!) Több sem kell hát nekem. Naptár elő, az időpont éppen megfelelő. … […]

Posted by
Posted in

Állok a parton…

Állok a parton, nézem a nagy folyót a víz partot mos – az időm egyre fogy mint az apró hullámok, ha homokra érnek bár nem lehet, de feledném az egészet. A part, mint ósdi megkövült képzelet csiga, kagyló mészváz, homok mi betemet ártérben néhány fa, emlékeim fája sárgul már a levél, itt-ott száraz az ága. […]