Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az Életfa

Rózsa Iván: Az Életfa Az Életfa mellett nőnek még gizgazok… Az Életfán tenyésznek még ál-balanszok… De emberiség, e fattyú nehezéket egyszer elhagyod: Csak találd meg végleg győztes, hős magyarod! Budakalász, 2017. június 26.

Posted by
Posted in

Öt (különálló) apeva

És vannak értelmes emberek is ezen a világon.   A világ közepén állok, de nincs, ki megkerüljön.   Az élet hálója rabul ejtett mindannyiunkat.   Egy napon Cupido hülye nyila telibe talált.   Ő kicsi örökké, és én leszek mindig a nagyobb.     Megjegyzés: /Az apevák cím nélküli, ötsoros versek, melyeknek lényege, hogy az […]

Posted by
Posted in

2017.06.21.

Vad őrjöngés a szél tépi, szaggatja a fákat ítélet nélkül is fél egyaránt, ember és állat. Kifordul a fa s zuhan gyökér csonkja elszakítva lombja közül szárnya nélkül nem menekülne a rigócska. Dörren nagyot, apró jég hull azután vált, kicsit nagyobbra majd az ég vízcsapja indul özönvíz hull a talajra. Pattog a jég a teraszon […]

Posted by
Posted in

Szeresd őket…

Csillogó, ragyogó gyerekszemek áhítattal lesik a csodákat. Tágra nyílt, őszinte tekintetek, mindig kedvesek, mindig vidámak. Szeretetet kérnek, pár gyengéd szót, féltő simogatást, hisz gyerekek. Ne tagadd meg tőlük a szépet s jót, de szerezz nekik boldog éveket. Gyerekek… lehet, egy kicsit mások, de érzéseik, álmaik vannak, vágyaik talán nem valóságok, melyeket fájó tények takarnak. Szeresd […]

Posted by

Művészportré Kőszegi Barta Kálmánnal

Kőszegi Barta Kálmán 1949-ben született Tápiógyörgyén. Nagykőrösön, az Arany János Gimnáziumban érettségizett. Fogorvosi diplomát a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett 1973-ban. 1977 óta publikál a Békés megyei lapokban. Kötetei: – Nap – árnyék (versek, műfordítások), Tevan Kiadó, 1996 – Len kék virága (versek, műfordítások), Tevan Kiadó, 1997 – Agglegénybefőtt (önéletrajzi ihletésű szociografikus kisregény – Magyar […]

Posted by
Posted in

Energia

Forog a szélben a szélmalom. Lesz itt áram, csak nyugalom! Amíg a szél ide-oda mozog, Ellátja árammal a házatok. Van itt persze egy új keletű, a Pakson lévő atomerőmű. Itt rábírják az atomot, hogy termeljen sok áramot. De bezzeg nem is ő a menő! A turbina az igazi áramtermelő. Nagy gőzzel forgatja meg azt, amit […]

Posted by
Posted in

Szeretem…

Szeretem az erdőt, annak minden fáját, az elvonuló felhőket, a repülő madarak báját.   Szeretem a hangokat, a benne lüktető ütemet, a nyíló virágokat, a szálldogáló méheket.   Szeretem a víz folyását, hullámát, éltető erejét, a heves szél befolyását, a madarak seregét.   Szeretem a susogó fákat, a kopár, magányos tájat, a virágok különös illatát, […]

Posted by
Posted in

Egy nem elküldött MAPEI pályázati vers

Házon belül mindenütt lepotyog a vakolat. Befestettem falfehérre, most olyan, mint a patyolat.   Nem éppen egy álomotthon ahol jelenleg lakok, nagy rés  van a nyílászárókon: nem energiatakarékosok.   Felraktam a csempét, de hullott mint a jégeső. A ragasztó nem  minőségi, ezért minden széteső.   Elolvastam az internetben, amit a MAPEI hirdetett. Irtam verset, és […]

Posted by
Posted in

Úton a Bükkben

Meredek az út, robog a vasút. Kaptat felfele, nehézkes a füttye.   A Szinva-völgyben, a természet zölddel. A papírgyár mellett, az erdő titkot rejt.   Hidak jönnek, szikla szorosok, az utasok csak ülnek, senki sem mozog.   Jön a Hámori-tó, majd az Őskohó. Ez a Garadna-völgy: van itt fenyves is, és tölgy.   Mindenki szívesen […]

Posted by
Posted in

Bükki mozzanatok

Patakok csobognak, madarak fütyülnek, az ágakon ülnek, ott üdülnek.   Kinyílt a sárga ibolya, rászálltak a méhek, szorgalmasak nagyon, termelik a mézet.   Madarak ezreinek otthona a Bükk-vidék. Egy szemet ragyogtató, csodálatos hegyvidék.   Barlangok tucatjait denevérek lepik el, ahol néha arra járó turista is lepihen.   Ezen a vidéken a parlagi sas szálldos. A […]