Posted by
Posted in

Szirének éneke

Fénytündérek játszottak a vízen, Szirének énekeltek szép dalokat A perc fürdött a végtelen időben Előre vetítve a holnapodat. Két szép fehér hattyú, partközelben Élelmet koldul, mint a szegények Néhány apró felhő, ott fenn a légben Lenn, kifosztott, haldokló remények. Talán a belső zene, mi visszaránt Felejtsd el egy percre, mindazt ami bánt Állj meg vándor! […]

Posted by
Posted in

Hiányzol

Mindig azért aggodnak kit igazán szeretnek.. Akiért a szív kegyetlenül szenved. Te soha nem voltál az enyém Csak kaptam belőled mind éhes száj egy falat kenyért.. Így hamar magamba tömtelek s most újra hiányodtól szenvedek. Éhességem örökös hisz a szív magányában szerelmes. Tudom te soha nem leszel enyém.. De ha ölelhetlek csókolhatlak Újra magamba tömlek […]

Posted by
Posted in

Soha nem voltál enyém

  Te elmész, s én maradok. A mesénket tovább álmodom. Csak akkor már az emlék vezet. Bennem él a kép hű szerelem. S bennem él a tőled kapót csend. Szeretet szerelem béke. De hát, ha későn is, de boldog voltam veled. Hisz voltak lopót csókok s boldog percek. Volt érzés szép és kegyetlen, Hol sebet […]

Posted by
Posted in

A kép

  Állvány előtt maszatos lányka, Bőszen túr a hajába. Majd vászont feszít rája. S kelléket ráhelyezi a palettára Egy halvány folt a vásznon S egy újabb ecsetvonás. És egy hatalmas kiáltás! Nem tudom, Ezer annyi dühvel rótt csík feszít Távolból nézve valami meg bújik Hát az erdőnek görcsös tája. Gyertyafény a fél homályba. Egy ember […]

Posted by
Posted in

A búcsú a fehér ruhától

Levetem, fehér ruhám hisz már nem kellek Sima polgárként élem életem. Fehér ruhám angyalként repített Segítettem másokon, de már nem kellek. Nővér voltam. Mindent meg tetem. Számtalanszor mérlegeltem a helyzetet. Meg ismertem sok embert, ezer arcot, s jelemet. Mire meg szoktam, munkahelyem elveszett. Talán csak álmodtam az egészet Imádkoztam Istenhez. De mire az imával végeztem […]

Posted by
Posted in

Táskába zárom

B. Mester Éva   Táskába zárom   Nővéreimtől kinőtt ruhát kaptam, a bátyáimtól iskolaszereket. Az első új táskát már magamnak vettem, korrepetáltam kisebb gyerekeket.   Most is megvan, betonból készült, ebben gyűjtögetem az életemet. Néha nehéz, de kibírt eddig bármit, biztosan tartja most is a kezemet.   Belefér a tavasz, a böjti szelek, a vers, […]

Posted by
Posted in

Csupán egyfélén

Csupán egyfélén Ahol a fény s árnyék egybesimul ahol a bánat s öröm meglapul mint búbos kemence hajlékában vad kutya és macska barátságban. Ahogy igazságtalanság robaja hosszú téli estének hangulata mint frissen főzött kávénak illata elvegyül a derű ártatlansága. Amint vándor alakjáról leváló sár és arany köszön az eliramló tétova közelségnek és messzeségnek nincs jelentősége […]

Posted by
Posted in

Flörtöljünk kicsit

Rám néz, én meg úgy teszek, mintha észre se venném, Rám néz, és én úgy teszek, mintha szemem lesütném. Rám néz, és már nem tudom, meddig váratom. Végül feladom zavarom, s mosolyom boldogan odaadom.

Posted by
Posted in

Féreg

S míg az egyik mosolyogva Gondol mindarra, Mit el nem ért, Fotóival nyertesként. S még a másik szökkenve Fogja új szerelmének Kezét, kit néha titokban, De mindig csodált sarokban. S majd a harmadik nyomban Szivárványokat foghat, Hisz rossz múltja többet nem Sújtja, ővele És ővele. Addig én csak nézem őket, Értetlenkedve, önkéntelen féltékenyen Arra gondolok: […]

Posted by
Posted in

Velem

Tudom, hogy sokszor Makacs s telhetetlen Vagyok; Nem is tagadom gondot. Azt is tudom, Miként leszek önző, majd Galambként is futok Fillért érő helyre: A gödörbe. Itt vagyok: Tessék, vedd el Amit tartol, Hisz annak ereje Már nem papol Sejtet. Ekképp érzek, Akképp vesztek Mihelyst így lézeng Gondolat bennem. S tudom, mennyi Hiba rejti zugát […]