Posted by
Posted in

Csend

Ez egy igazán friss vers. Tegnap írtam. Kell néha egy kis csend, amiben elmélyülünk, ahol keressük a válaszokat, a nyugalmat, a békét.   Csend   Hiányzik. Néha úgy érzem, itt van, de csalódok megint. Félek. Hogy fájni fog neki. Bár tudnám előre. Akarom! Csak jó volna tudni mi a bajom. Hidd el! Nem akartam, hogy […]

Posted by
Posted in

Mozog a föld

Mozog a föld Bizony tudom, hogy nincsen úgy “Szeretlek!”- ahogy senkit meg nem hat és ragad és ahogyan odáig nem vezethet: “gyűlöld a tőrt, a húst, kutyád, magad.” Öröklét sincs, amely mindig melletted. S nincsen kötél, mely el sosem szakad, ha körbefonja vézna, gyönge tested. Ha két kézzel fogod, s erős nyakad… De van múlt, […]

Posted by
Posted in

Haikuk 3

Máglyáról Meglobbant a tűz. Elégtünk s a halott bűz újra visszaűz. Kinn Udvarom fényes. Rajta fekszik Nap, Hold is. Ugrálunk rajtuk. Tett Teszem, megteszem. Ami kell és ami jó. Tettem, megtettem. Csatában Ellen és mellett is küzdünk, küzdögetünk… Nem, nem adjuk fel. Egy eszesen-haiku Észnek dallama. Halljuk, ahogy összes szív s kéz elszavalja. Egy 1 […]

Posted by
Posted in

A szél dallama

A szél dallama   Hallgasd, csak mit mesél, Neked az esti hűvös szél. Füledbe súgja a dallamát, Csak te érted, senki más.   Vihartól leszakadt szellő, Nappal együtt felébredő. Megtalál és lágyan átölel, Játszadozni érkezett meg.   Hajadat jól szétborzolja, Ruhádat is meghajtogatja. Izzadt homlokodat letörli, Engedd veled játszadozni.   Mosolyt csalogat az arcodra, Eltűnik, […]

Posted by
Posted in

Nyári este

  Nyári este   Tikkasztóan meleg, száraz ez a nyár, Hervadozni kezd, kertemben a virág. Széna friss illatát hozza már a szél, Csontig szárad,összetörik szegény.   Kiégve, sárgán elkókadt a rét zöldje, Harmat cseppeket sem hullajt reggelre. Megrepedt a föld, nagyon szomjazik, Frissítő sok esőre várva, csak áhítozik.   Felhő sincs már, a ragyogó kék […]

Posted by
Posted in

Viharban

  Viharban   Vihar előtt, süketítő nagy a csend, elhalkulva,várakozik a természet. Félelmét most magányába bezárja, mindenét, a szél karmai közt találja.   Sötét felhők gyorsan gyülekeznek, véget vet talán a tikkasztó melegnek. Hirtelen, koromsötét lett az égbolt, mindenütt fullasztó porfelhő kavarog.   Árván bámúl maga elé a gémeskút, szomjas ménese ijedtében messze fut. Mellette […]

Posted by
Posted in

A MINDEN-SÉG ÉS MI (5)

A MINDEN-SÉG ÉS MI (5) V. Világtörténelem 1. Hallod (és látod) Telik az idő. Csöp-csöpög a víz, a tej. Mit tegyünk, teszünk (?) 2. Mit? Mit tegyünk, teszünk(?) Felvillan az atomka és meg is szólal. 3. Van X és meg is szólal. “Nem kell, hogy villanykapcsolj.” Felnyerít a ló. 4. “Nyihaha” Felnyerít a ló. Levágjuk, […]

Posted by
Posted in

A MINDEN-SÉG ÉS MI (4)

A MINDEN-SÉG ÉS MI (4) IV. Érezzük, hogy 1. “Boldogok vagyunk!” Boldogok vagyunk. Ha van kezünk, lakásunk. Hogy vidámkodunk! 2. “Boldogok vagyunk!” Hogy vidámkodunk! Hisz itt kezünk, lakásunk. Ugrabugrálunk! 3. Boldogok vagyunk? “Ugrabugrálunk! Előttünk jő az élet? Mögöttünk menjen!” 4. Boldogok legyünk! Mögöttünk menjen! Mi? A lehiggadt Legyen. S: velünk a Lehet. 5. Lehet? Velünk […]

Posted by
Posted in

A MINDEN-SÉG ÉS MI (3)

A MINDEN-SÉG ÉS MI (3) III. Univerzum 1. Űrből Az űr? A kozmosz! belénk tekintve, látva sötétre váltson? 2. A kis vörös* Sötétre váltson? Proximunk, szomszédban, itt. Családja hisz nincs. (*a kis vörös, a Proxim=a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebb lévő, kicsi, vöröses csillag) 3. Magányok Családja hisz nincs sok égi-testünknek. De- kézfogjuk Mi Mind. […]