Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Legyünk optimisták!

Rózsa Iván: Legyünk optimisták! Becsapódnak egyszer, kik csak a becsapáshoz értenek: És akkor végük lesz, immár talán végleg… Fellélegzik majd a nép, az egész világ: Élősdi tetvektől mentes immár a virág… (Legyünk optimisták…) Budakalász, 2017. február 8.

Posted by
Posted in

Tavaszi idill

Tavaszi idill     Pitypangok aranysárga pomponjaitól virít a rét. Totyogó récepár a tó partján. A gácsér füvet csipegető barna-tarka párját kíséri. A kép idilli. A természet ébred, új életet ígér. A tavasz halványzöldre pingálja a tél szürkeségét, az ágak duzzadó rügyeit bontogatja. A víz hattyú képét tükrözi vissza. Ringatózva kelleti magát, szárnyait gömbbé formázza. […]

Posted by
Posted in

Magányban

Edit Szabó : Magányban Elegáns sötét ruhában férfi ül a park árnyában, megpihen a liget padján, ismeretlen gond ül vállán. Oly idegen helyen járkált, sötét ruhája válasz tán, szükség vitte sarki boltba, nincs már aki vásárolna. Cigaretta a kezében, a park fái idenéznek, fejét mélyen lehajtotta, virág illat sem ér oda. Számlát nézi tekintete, sosem […]

Posted by
Posted in

Várva várt vendég

Nem kopog, nem kérdez, berobban, s feléleszt mindent, mi rég halott, érzést, mi megfagyott. Bejut a kulcslyukon, ajtókon, ablakon, felébreszt szíveket, alvó reményeket. Szép szeme felcsillan, tél búja elillan, tó jege megreccsen, naptól ha csókot csen. Besurran kertekbe, bimbót bont nevetve, mosolyt csal arcokra, fittyet hány gondokra. Fényt fest a kék égre, szivárványt szélére, eljött, […]

Posted by
Posted in

A Lantoshoz (Arany János 200)

A Lantoshoz   Lantod, mit letettél, tán felveszi más, egy karakán törpe, vagy szelíd óriás, hisz ezerszer volt, és van rá jó alkalom, pátosszal pengetni borgőzös hajnalon, virtuális rabként, hurokban a neten, vagy virágzó mezőn csókokra éhesen. Valódi csókokra szerelem hevével, aminek tüzében reményünk nem ég el, nem ég el, csak fénylik (bár múltunk mostoha), […]

Posted by
Posted in

Futok, futok

B. Mester Éva Futok, futok   Tavaszi zsongás mámorában, kibontott hajjal, kisszoknyában, futok a szélnél is gyorsabban, avartűz lobban a nyomomban.   Bámul útszéli, sápadt kétely, elsöpröm majd a szenvedéllyel. Ezt a tavaszt már nem engedem, igazat varázsolj lelkemben!   Ideje a rügyfakadásnak, ideje a csóknak, a láznak. Még minket akar ez a tavasz. Most […]

Posted by
Posted in

Tavasz talál rám

Szívembe érkezik a tavasz esdeklőn kérdem: ugye maradsz? ágon dalra fakad egy cinkepár lélek lehelet ereje, tüze átjár. Nyitni, nyílni, lényemet feltárni rideg, bús öreg telet elzárni zsémbes karokat ölelésre tárni ujjongóan, örömmel lármázni. Friss illatú virágsziromban fellélegezni boldogan ámulni, ejtőzni a csodán. Bátor fénnyel tölti testem mily repkedő! de szeretem! Nap sugara épp nekem […]

Posted by
Posted in

álmomban egy gomba

Álmomban egy gomba szájamba ugorva, szememnek láttára késztetett vágtára. Varázsos világba, szívemet kitárva léptem be vigyázva, figyelve mi vár ma. Nagylábú gitárnak orrlukán hintáztak vihogó varjacskák, kuncogó vadmacskák. Kék volt az illatja, átölelt szép hangja, bizsergett mindenem, csiklandott vakbelem . Agyam féltekéi színes gombolyagban gurultak előttem, bennük megbotlottam. Nem vártam, felálltam, tovább botorkáltam, mély levegőt vettem, […]

Posted by
Posted in

Veremben

Jéghideg álmomban tapogatok körbe. Toporgok, mint a vad, esve mély gödörbe.   Vágyom az égi fény biztonságot adó ölelő sugarát, s kezembe fogható   gyógyító balzsamát kóborló lelkemen, a korcs éjszakától rettegve elkenem.   S tudom, felébredve a farkasveremben, egyszer majd valaki kihúz onnan engem.

Posted by
Posted in

Nap szerelmesei

arc arc nélkül ragyog aranylón izzó vágya epedve, forrón hevíti fényében könnyeden meríti szem szem nélkül figyel mozdulatlan csendjével bizonyossága nyitja meg örökké szomjas tekintetet száj szó nélkül suttog merengőn tűzben csókol enyeleg kéje csupaszon szelíden és trillázva dalol kéz kéz nélkül tapint selymesen és lágyan ring erőtől, dactól duzzadva összeforrnak a Napban szív szív […]