Álmodj mindig szépeket, Ott még gyermek lehetsz. Hiheted a csodák világát, Lásd a mesék birodalmát. Álmodj mindig szépeket, Néha a valóságba vezet. Bűvöletnek a varázsában, A gondok is eltávolodnak. Álmodj mindig szépeket, Rossz az soha ne legyen. Váltsd holnap valóságra, Képes leszel a csodákra. Álmodj mindig szépeket, Könnyű lesz az ébredés. Bátortalanul át ne lépd, […]
Ha éheznél, kenyeremmel kínálnálak, Ha szomjaznál, friss vízzel itatnálak, Ha elesnél,lehajolnék hogy felállítsalak, Ha fájdalmak gyötörnének ápolnálak, Ha túl nehéz lenne a bánat vigasztalnálak, Ha sírnál, könnyeid mindig letörölném, Ha örülnél,boldogan veled nevetnék, Ha félelem járná át tested bátorítanálak, Ha lelkedet a gond nyomná hallgatnálak, Ha támaszt várnál kezemet nyújtanám, Ha néha szeretetre vágynál átölelnélek, […]
Ha igaz a szó az ihletben, Ajándék lehet az életben, Leírva azt a vers soraiba, Onnan visszavonhatatlan. A gondolat mindig szabad, Néha széles szárnyakat ad, Csak a szavakban mérhető, Lágyan, óvatosan terelhető. Tiszták legyenek a szavak, Mint a legszebb fogadalmak, Nem ítélkezni senki felett, Mellettünk csak rend lehet. Itt mindig önmagunkat adni, Mindenkitől szintén elvárni, […]
Hét hosszú év telt el, mióta tested pihen. Vártuk a nagy csodát, elvesztettük a csatát. Tekinteted még kísér álmaimban visszatérsz. Ezerszer elsirattalak, könnyeimmel áztattalak. Néha a hangodat hallom, saját hangomban. Kezeidet látom sokszor mozdulataimban. Itt vagy szokásaimban, elrejtőzve emlékeimben. Játszok a gondolattal, rosszat álmodtam. A valóság arcul csap, a fájdalom marad. Lelkemnek nagy sebe, soha […]
Álmaimat egy csokorba szedtem, lélek fonalával szorosra kötöttem. Ne hulljon ki egy szál sem közüle, így legyen valóság belőle. Álmaim elvezetnek majd a célhoz, átlépek sok mindent ami akadályoz. Ha egy nagy folyóhoz érek, megkeresem a hidat az átkeléshez. Ha azon is bátran átmegyek, hátrafelé soha nem nézek. Álmaim fonalából takarót is szőttem, fázós napjaimkor […]
Ha a hajnal ébren talál, újabb gondolatot kínál. Bíbor színeitől fénylik, csillag poros harmata. Csillaghullásban meglátom, mi lehet még az enyém. Mert ők hozzám tartoznak, nekem szépet adnak. Harmatcseppet gyűjteni, vele szomjamat oltani. Táplálja ereimet éltetőn, belőle lesz az erőm. Meglátom benne a csodát, az élet, élni akarását.
Zúg a víz a széles patakban, hideg vize hűvös enyhet ad. Marci áll egy nagy fa alatt, szeme messzeségben kutat. Mit lát ő most megtudhatjuk, ha kerekre nyílt szemét látjuk. Szája most már tátva marad, arca csak csodálkozást mutat. A messzeségben lát mozgást, bokrok hajlonganak szaporán. A szél sem fúj, bármi is lehet, csak egy […]
Az idő múlása alattomos, elrohan megállíthatatlan, hanyatlik test és szellem ez visszafordíthatatlan. Veszteségek fájdalmát már elmossa a múló idő, ragaszkodás a saját énhez, a munka még teremtő. A múltból vagy a jelenből, az erőt feltölteni, ami még jön méltósággal fogadva, továbblépni. Legyen még tenni akarás sok vágyakozás, ne legyen még az életnek hátat fordítás. Már […]
Haldoklik egy csillag ott fenn a sötét égen. Kialszik nemsokára ragyogó szép fénye. Halvány színét már nem is veszik észre. Föld felé belezuhan a kozmosz temetőbe. Apró porszemeiből egyszer újjá születik. A nagy körforgásban újra csillag képződik. Itt lenn a földön már haldoklik egy hattyú. Messzi hallik éneke neki ez a fájó búcsú. Párja mellette […]
Álmok,vágyak és tettek, mindet az életképembe teszek. Megpróbálom most kirakni, a múltat,csak részleteiben keresem. Egy igazán boldog gyermek, ki a nagy pusztát szereti szabadon. Mesekönyvek halmaza között,mi is a legszebb,a világon. Nagy mesemondók,mindig ámulatba ejtik, olvasgatni elalvásig. Előtte még egy imát mondani, ezután pedig az angyalokat várni. Esténként az idősek mondáit hallgatni,mindegyiket jól megjegyezni. Meg […]
