Posted by
Posted in

Elmúlás

Szárnyai alatt kél a szellő fészkéből kecsesen tova repítő aprócska, szertelen bódulattal suhintva felrázó hangulattal felkapja, emeli, megforgatja aztán bátran útjára bocsájtja, mint ősz s tavasz fogócskázás közben eltaposva a fagyottas telet, ám kíméli a perzselő nyarat had égesse a száraz bizonytalant, s ahogy halad, szalad a biztosba elnémulásától borul virágba egyszeriségének kihűlt hamuja.

Posted by
Posted in

Álmodnék veled

Álmodnék veled Holdat csillámlót, világ-fényest álmodnék virág-rétet szivárványt, kacsintósat. Álmodnék ezer vázát ezer csokrot, tarkabarkát álmodnék tavaszringatót ölelésben fogant csókot. Álmodnék boldogságot mosolyodnak dallamot álmodnék végtelen órát oldó időtlenség pillanatát. Álmodnék tiszta vágyat örömkönnyet, nyughatatlant álmodnék álmot álmodót szárnyaidat féltve óvót. Álmodnék egy nagy követ feltörném és belegyűrném az álmosító csalódást szakítás búját, s fájóját. […]

Posted by
Posted in

Vándorcirkusz

Messziről hallik már a híres zene, Dudák trombitálnak mindenfele. Az összes falusi gyerek izgatottan vár, Tudják, hogy itt a cirkuszi karaván. Kezdődik a műsor, Gyűlik a tömeg, Jön a sok gyerek, felnőtt és öreg. Odakint készül már a vattacukor, Van itt sós perec, pattogatott kukorica, A sok virgonc gyerek morzsál mindenhova. Büszkén lépdel minden állat, […]

Posted by
Posted in

Pénz hatalma a mában

Edit Szabó : Pénz hatalma a mában Azt mondják, pénznek nincs szaga ám óriás a hatalma, életednek fenntartása, létszükséglet megadása. Bizony ingyen nincsen semmi, nem kérdezik mit kell enni, nincs oly mondat,hogy majd holnap, a világon egyedül vagy. Nincsen pénzed, ki kérdezi hisz a lelked is szégyelli, egyik napról élsz másikra, forintjaid számolgatva. Jó lenne […]

Posted by
Posted in

Egy út szerelme

Egy út szerelme Egy út során repülnek széjjel, Az arcok és hangok sora nem ér véget. Néha észre sem veszem, azt ki mellém ül. De van, hogy egy pillantás is, emlékeket szül. Beleszeretni valakibe egy pillanat alatt, Majd elfeledni, mikor már magadra maradsz. Ott hagytam már hasonlót, minden állomáson. És azt kit majd nem engedek, […]

Posted by
Posted in

Maszk

Maszk Rám nézel és azt látod, itt egy boldog ember. Nevet, pedig minden reggel vérző szívvel kel fel. Nem engedem látni azt, mi gyengeségem oka. Az álarcom nem veszem le, talán többé soha. Kinek engedtem látni belsőm valóját. Ők okozták mindig a legnagyobb csalódást. Megismerték mit rejt a boldogság maszkja. De mégis mindig ott hagytak […]

Posted by
Posted in

Évek tucatjai mögöttem

Mögöttem az évek tucatjai gyűlnek s vágyaim tüzei lassacskán kihűlnek. Egy-egy csillogó szem még, ha dob is szikrát, elaggult testemen az tűz nélkül fut át. Hamvadó parazsam hiába kap már fát sóhajtás, fuvallat nem lobbantja lángját. Vagy mégis? Ha jöttöd közeledni vélem, alvó vágyam-tüzét fellobbanni érzem. Szívem fürgén dobol, az arcom is lángol s a […]

Posted by
Posted in

Törjön utat a fény!

Kihalt már a mező s az erdő-fedte táj. Nincs madárdal sehol, csak kopog a harkály. Köd-tenger nyaldossa a völgyet és dombot s aggat a fagy fákra jégkristályból lombot. Az élő didereg, kacsingat rá a vég. Fehér paplant nem vet megkínzottra az ég. De lám!  Apró fények milliárdja terem: az égi-fény áttör ritkult köd-tengeren. Lent is […]

Posted by
Posted in

Fagy játszadoz

Ablak üvegre tett csillogó virággal belibbent a vendég, ám percnyit sem tárgyal. Kúszik szanaszéjjel, de marad itt része, s nem tudni, tettének milyen lesz a fékje. Nincs már fákon levél, reszket minden ága, de nem táncát járja madarak dalára. Felhangzik néha ott hollók rekedt hangja, máskor erdő csendjét láncfűrész zavarja. Kis pataknak lassult csobogó futása, […]

Posted by
Posted in

Bóditó mámor

Bódító mámor Csak ülök magamban bámulok és nézek, Körülöttem cikáznak bóditó fények. A hamutálba nézek melyben az égő, Olcsó cigarettám füstje émelyitő. Körbe nézek s nem látok senkit Hallok mindent de nem fogok fel semmit. Az arcokat nem látom, csak puszta körvonalak. Hiába próbálom nem tudom tartani magamat. A részegség boldog mámora alatt, Az a […]