Miért taposod a sarat vigasztalanul, Esőben, latyakban az idő az úr! Kabátod alá is bever az eső, Hiszed, hogy a megváltás a következő Sarkon vár rád, de csalódni fogsz, Mert nincs meg hozzá a kellő akaratod! Süvít a szembe szél és mindig szembefúj, Akárhogy fordulsz, mindig a szél az úr, Kifordult esernyőd, már semmit sem […]

Csend van, igazi süket, néma csend! Csak néhány öregasszony térdel idebent, Mozog az ajka, de szó nem hallatszik, Kulcsolt kezük a padra támaszkodik; Talán a bűnök most bocsánatot nyernek, Hisz nem tették már rég, rágondolni sem mertek! De meg kell békülni, hisz oly közel a vége, Karnyújtásnyi csupán a halál közelsége! A megváltás? Jó lenne […]

Kívülről kopottas, öreg parasztház, Kicsiny ablakok, a verandán pókháló tanyáz, Kertje sem igazi, jobb napokat látott, A dér levitte a még nyíló virágot. Oda a kéz, mely oly szépen gondozta, Nagyon hiányzik már itt a gondos gazda! De a házban sem jobb a helyzet, Párja nélkül a férfi csak félszerzet! Nehéz a levegő bent, kissé […]

Ha nem megy, ne add fel oly hamar, Lesz még ez rosszabb, aki jót akar, Helye nincs e szép, új világban, Melyet olykor magam is megcsodáltam, De nem azért, mert tetszett oly nagyon. Kérdezem: meddig lehet a magyar még azon, Hogy szóba se álljon saját fajával, Cseppet se törődjön a mások bajával. Ha véleményed mondod, […]

Gondolkodj! Sokáig lesz tiéd a Föld? Eltűri néked az áldott természet, Hogy állatok, növények sorát kiöld, Miattad legyen úrrá az enyészet? Pusztítasz, rombolsz, csak a profit számít! A természet már csak rabszolga neked, Ha visszavág, éned rettegve nyüszít, És átkozod majd a földet és eget! Vigyázz hát, ember! A békés természet Nem soká tűri, hogy […]

Fennen hirdeted ősi magyarságod, Testedre tetovált jelképek sora, Rovásírás és ősi magyar harcos, Ki íjat feszít a jelenre, múltra! De vajon,tiszta-e a szándék? Vagy csak a harc szelleme hevít? Földre tiporva mindent senki sem számít, Csak te! Ki egyedül tudja a tutit! Az ősmagyarok tisztelték a nőket, Te csak szolgának használod őket, A szeretet számodra […]

(Ha elmúlik karácsony) Tisztelet néked, Istenem, Ki a fiad áldoztad énértem, Az emberért, ki hitvány, Életében roppant silány, Kiből lassan kiveszett Az érzelem, a szeretet! Bár karácsonykor visszatér, Néhány napig csak jót ígér, Majd lassan szűnik a varázs, Úgy tűnik el, mint a darázs Csípése a testedről, S szíved már nem tündököl! Majd ismét eltelik […]

Karácsony ajándék nélkül Kedves Jézuska, nem kérek most semmit, Csupán néhány dolgot kell majd helyre tenni. Tanítottad, ha kérek, mindent megkapok, S én könyörögve kérek, de hallgattok nagyot! Kértem, hogy apának legyen állása végre, Ne szoruljon mindig kegyelemkenyérre, Sok-sok imát mondtam nagy-nagy szeretettel, De nem jutott el hozzád! Kellő tisztelettel Kérdem: mi az érdem, mi […]

Utcai pad volt az “édes” otthona, Szatyorban holmija, az a párnája. Megfagyott a hideg, téli éjszakában, Csak pársoros hír volt az újságban!

Sötétben élek, fény nem világít, Az alagút hosszú, nyirkos, hideg, Lábam visz előre, de ez nem segít, Ha a remény is elhagy, lesüllyedek! Nem adhatom fel, megyek előre, Csak botorkálok, a sár visszahúz, Így nem juthatok soha fel a fényre, Az élet súlya egyszer összezúz! Kusza gondolatok röpködnek fejemben, A kitörési pont nem létezik? Utat […]