Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Közeleg a végetek!

Rózsa Iván: Közeleg a végetek! Szerbekkel irtattátok a horvátokat, horvátokkal a szerbeket: És egymással összeugrasztottatok egyéb népeket… „Nem mi voltunk!” – mostátok aztán a kezeteket… De egyszer eljöven az igazság ideje, s nektek végetek! (Kiiktatunk az időből titeket!) Budakalász, 2017. június 3.

Posted by
Posted in

Ismerem, mindezt…

Keresztre feszítettek magánya szemmel látható. Te is hordod a keresztet, mit rád szabott sorsod és nem eresztett egy picit sem s a súly egyre nehezebb ledobni nem tudod, tovább cipeled. Az út végén lesz-e feloldozás? Vagy felejted az egészet, csupán a megszokás mi tovább visz a lejtőn, vagy meredélyen kapaszkodsz vagy csúszol, de törve mégsem […]

Posted by
Posted in

Ringató

  Fotó: Károlyi Barnabás   Ringatózzunk ma felhővel, széllel, ne fussunk versenyt rohanó léttel, ölelj magadhoz, élvezd a percet,  érezni vágyom minden kis sejted, fürödjön lelkünk angyali fényben, őrizze álmunk csillagos éjben.  

Posted by
Posted in

Tükörfényében

Edit Szabó : Tükörfényében Kerek tükör olyan csoda vagy nékem fényeidben eltűnnek az éveim, megjelennek előtted gyermekeim, visszatérnek a régen ismerős képek. Boldogságnak csillagfénye ragyogott, szorgos kezek fogták meg a kezeim, csoportképünk soha el nem engedi. családi kép, mindenünk a szeretet. Tükörfénye két szemembe bevillan, tükör mögött a végtelen sorokban, üzenetét már a mának fogadom. […]

Posted by
Posted in

Letészem tollamat

Néha még ha veszetten remeg Kezed, s tüdőd kapacitása nem Működik úgy, hogy szeretnéd ezen Elmélet igaz megvalósulását: le kell Tenned két szárnyad, majd helyet Adni a mű pótdarabok esélyének. Így hát leteszem tollamat. Egy időre. Mert nem tudhatom Hány és mily fajta újabb Szenvedélyre találhatok: uralnom Életem perceit mostanra Utolsó csepp az életesszenciám Mennyiségében; […]

Posted by
Posted in

Minden elmúlik…

Minden elmúlik egyszer s a kör, valahol megszakad. Találgatod, merre indulj el kopogó léptek nem hangzanak. Tétovázol, mi a jó megoldás mit tegyél ha szürkül már a fény repülj a légben, vagy szárnya szegetten nyalogasd sebeid, amíg csak élsz! Magad vagy, így, tiéd a döntés mit választasz csak az marad! ezt hívják úgy, készlet kisöprés, […]

Posted by
Posted in

Színes álmok

Edit Szabó : Színes álmok Fehér gyöngyök és nem buborékok elém jőve életsorsot hordok, tisztasága és a vágyak álma igazságot hordoz a világba. Lelkem mélyén a fehérség lobban, színes álmok gondolataimban, váltakozik színek kavalkádja, álmaimban a valóság vágya. Valóságnak minden megélése, magának az életnek reménye, fejemen az őszülő hajszálak, lelkemben a fiatalság fája. Szivárványnak színei […]

Posted by
Posted in

Jézus mennybemenetele

Edit Szabó : Jézus mennybemenetele Földi nő szülte meg Jézust, kinek életében sok harc jut, Isten felszentelt gyermeke, keresztényhit hű terjesztője. Isten szentségeit hirdette, emberlelkek tértek előtte, halljátok Uratok szavát, örök üdvössége rátok száll. Meghala és eltemetteték, harmadnapon feltámadott, kit Isten gyermekévé fogadott, Pünkösd ünnepe elérkezett. Jézus fent az Olajfák hegyén Istenével ott beszélgetvén, tanítványok, […]

Posted by
Posted in

Tágra zárt szemmel…

Tágra zárt szemmel figyelem az élet egyre csak masírozó apró dolgait szeretem-e vajon, nem tudom, bennem már nem csak az érzelem ami lapít. Oly sokat vágytam, vártam, reméltem hisz csak apró szösszenet az élet. De elengedtem. Még eszembe jut csillagfényként halványuló emléke. Lassul a dal, már nem játszik a széllel csodás virágot nem mutat a […]

Posted by
Posted in

Ifjúságodon túl

Ha árnyat sző köréd az elmúlt ifjúságod, és szertefoszlott már a legszebb álmod. Ne keseredj el, ne dobd el a biztató szót, varázsolj szépeket és tépd szét a valót. Ha már túl vagy azon is amit a sors ígért, de lejárt garanciát dédelgetsz a semmiért. Akkor gyönyörködj igazán abban ami van, a boldog emlékek sora […]