Posted by
Posted in

Tehénballada

Tehénballada Volt egy tehén valahol messze, a prérin legelt reggelente. Bőgött nagyon, amikor fejték. Nem szerette, ha rángatják a tőgyét. Nagyot rúgott ekkor a hátsó lábával; ő bánt el egyedül a bikával. Múltkor a marha marha sok füvet evett, és nem győzték feldolgozni a belek. Elment az orvoshoz, kérlelte őt sírva: Utaljon be doktor úr […]

Posted by
Posted in

Makk Marci

Kipp – Kopp a nevem gyerekek, játszani nagyon szeretek.   Hegyen át völgyön át nyílik a sok szép virág Szöcske ugrik elfut a nyúl, amott a kövön gyík lapul. Tarkán színesen röppen a lepke, csiga megy lassan tekeregve. Brekeg a béka a fű között, Kipp – Kopp a homokban hömpörög.   Kipp – Kopp a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mindent vissza!

Rózsa Iván. Mindent vissza! Talán nem a népet kéne leváltani, hanem a „vezetőjét”… Talán nem az ártatlant kéne üldözni, hanem a bűn elkövetőjét… Talán nem lesz már balek, aki patyolat tiszta… Talán Isten most veszi Jézus kiömlött vérét vissza… Budakalász, 2017. május 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Gengsztervilág

Rózsa Iván: Gengsztervilág Banditaháború zajlik most Pesten: És szerte az egész világban… Maradjunk ki ebből mi, ketten: És hörpintsünk egy sört vidáman! Budakalász, 2017. május 22.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Rezonancia

Rózsa Iván: Rezonancia Érv a kvantumfizika mellett… Adalék a részecskék megértéséhez… Minden, mi él, rezeg: Együtt mozog Istennel, s Véle érez… Budakalász, 2017. május 21.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A halhatatlanság hajóján

Rózsa Iván. A halhatatlanság hajóján (Gandalf: The Ships of the Immortal) A halhatatlanság hajójával jönnek az álmok… Aztán az álmok megvalósulni tetszenek… A halhatatlanság hajóján a kapitány konok: Úgy ér révbe, hogy a kikötő egyben kezdet… Budakalász, 2017. május 20.

Posted by
Posted in

Szeszélyek

Télen a bükk, mint mélabús menyasszony Fehér ruhájára fekete, kecses fák futtatnak mintát, S ha egy-egy piros begyű madárka téved oda Az ég fekete-fehér képébe csöppent vörös tintát. Ősszel a bükk, mint kevély kisasszony Ki ezernyi ruhájára egyenként kiáltja: – Ez nem jó, ez sem jó! Az összeset magára ölti, darabonként szaggatja szét, Majd torkán […]

Posted by
Posted in

Csak azért is…

Mint vihartól rettegő kutya nyüszít az elméd, mely béklyóban ragadt mert megérti tékozlott pillanatait imádra sem csökken a bénult akarat. Az égen nincs más csak viharfelhő ózont okád a villám, érzed a szagot bár előtted már ott a hegyoldal a sárlavinától meg nem mászhatod. Lassan haladva mászol előre a szél közben gúnyos nótát fütyül horizonton […]

Posted by
Posted in

Könnyű holnap

Könnyű holnap       Tépett, lila felleg Rongyos szőttesként úszik az égen. Szakadása nyílásán át vakító vesszőnyaláb tűz át. Narancs fénypamat nyila világítja a szürkület zordságát. A táj hallgat, vár, mereven ül. Feje felett szél nyargal. Friss lehelettel legyűr gonddal terhelt tegnapot, ígérve könnyű holnapot.

Posted by
Posted in

Felejtés tánca

Edit Szabó : Felejtés tánca Hosszú út porából fény útjára léptél, csillogó ruhádban mindent elfeledtél, legördülnek rólad gondok tekervénye, múlt-jövendő kering emlékezetedbe, nem követ a fénybe csak a fodros ruhád, gondolatok súlya messzire tova szállt, megkönnyebbül lelked, elhalkul az élet gúzsba kötött tested kiszabadul végleg. 2017.05.22.