Posted by
Posted in

B. Mester Éva: Versben akartam – Náray Erika előadásában

B. Mester Éva: Versben akartam Meg akartam írni egy jóízű versben míg nyitva vannak a szívek, a sebek, hogy ősszel is nyílhatnak tavaszi virágok, a zálogcéduláid is mind érvényesek. Aztán egy másikban, borongósabban, hogy várat építettem, sötét ablaka van. Menekülésnek tűnt, ami vívódás volt. Már tudom. Sajnálom, becsaptam magam. Ismeretterjesztés lesz a harmadikban. Az én […]

Posted by
Posted in

Télváró

A Nap csorba fénnyel ködfalat kaparász, életlen sugarát döfködi a tájba, fátyolfehér csöndben (búcsúzásra készen) falevelet borzol az ősz hűvös szárnya. Füstből támadt varjak gyászmintás fellege az ég kötényére koromfoltot nyomtat, nyikorgó kertkapun a tél fagyos keze jeges karmaival nemsoká kopogtat.

Posted by
Posted in

Megyek a télbe

Megyek a télbe. Lépdelek kimérten, s lám, az ősz búcsút int, illedelmesen. Gúnyos új gesztusát addig meg nem értem, amíg a friss hóban az ösvényt keresem. Megyek a télbe. Ordas, vad vidéken a nyár heve még emlékeimben él. Álmomban jártam itt (nem is olyan régen), ez ugyanaz a hely, hol senki sem beszél. Megyek a […]

Posted by
Posted in

KARÁCSONYI KÉRÉS / Vivien 9.éves /

Én nem is kérnék mást karácsonyra, Csak egy angyalt ,ki vigyáz a családomra! Megkérném,hogy vigyázzon,Anyára,Apára, Mindkét Mamámra,és persze a Papámra. Laci Papának ,ki már ott lakik az égben, Üzenetet küldenék vele a karácsonyi éjben. Megüzenném,kár hogy őt nem láthattam, Vele így gazdagabbá nem is válhattam. Megkérném az én Angyalkámat szépen, Kiket szeretek,arra vigyázzon mindenképpen! Kívánom […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Káin és Ábel

Rózsa Iván: Káin és Ábel Egy testből két ellentétes jellem: Az egyik gaz-, a másik igaz ember. Ugyanazon vér, két különböző lélek: Vetélkednek, ahelyett, hogy szeretnének. Földműves, illetve juhok pásztora: Utóbbi szorgalmas, előbbi ostoba. Nem is kell az Úrnak Káin ajándéka: Ábelét viszont szívesen fogadta. Irigységből testvér hát testvért ölt: Káinban az ősbűn újra testet […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Addig is…

Rózsa Iván: Addig is… Az élet-lépcső a végtelenbe, És nem a semmibe, Örök megnyugvásba vezet… Nyújtsunk hát egymásnak segítő kezet! Budakalász, 2016. november 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Elég!

Rózsa Iván: Elég! Add ki magadból az energiát! Engedd ki magadból a gőzt! Az emberiség megváltásért kiált: Hisz már elég, ki nevében ölt… Budakalász, 2016. november 18.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egyszerűen

Rózsa Iván: Egyszerűen Küzdesz másokért… Küzdesz az emberiségért… Harcolsz bolygónk fennmaradásáért… Miért nem kaparsz einfach magadért? Budakalász, 2016. november 18.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sakkjátszma a Halállal

Rózsa Iván: Sakkjátszma a Halállal A Halál után talán már csak a Semmi van… De talán legalább valami van… A Halál után talán semmi sincs… De talán legalább valami nincs… Budakalász, 2016. november 15.

Posted by
Posted in

Kegyes hazugság

Ahányszor átéltem a keserű gyászt, Szeretteim elvesztésének minden kínját, A te fájdalmad tovább nem növeltem, Hisz vonszoltad magad, betegen.   Könnyeim, csak titokban peregtek szabadon, Amikor lelkemet feszítette a fájdalom, Befelé hulltak azok a könnyek, Nem volt az a szívnek könnyebb.   Felvettem a nyugalom álarcát, Nem sejthetted annak titkát, Bezártam az érzelmek kapuját, Terhét, […]