Posted by
Posted in

A vágyam az álmomban

Filozofáltunk… (3 soros-zárttükrös) Az ember életében nem mindig a legjobb hatások érvényesülnek, Biztosan vannak, akikben tobzódnak a vágyak, és ők belehülyülnek… Az ember életében nem mindig a legjobb hatások érvényesülnek. Vagy Így van, Vagy úgy van! Harmadik nincs… Bolond…? Nem leszek! Vagy Igen, Vagy még sem? Más nem lehet! Eszem nem vesztem! * (OXIMORON) Én […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Idő pillérjén

Rózsa Iván: Idő pillérjén (Haiku-változatok) Idő pillérjén Lótuszülésben Buddha: S lőn világosság! Idő pillérjén Megvilágosodik az, Aki mer, s akar! Idő pillérjén… Zuhanás vagy lebegés: Poklok vagy mennyek? Idő pillérjén Jézus int jobbra, balra: Érdemek szerint… Idő pillérjén Eldől sorsod: véget ér Vagy most kezdődik? Idő pillérjén Választ kapsz a kérdésre: Minek is éltél?! Idő […]

Posted by
Posted in

Élni öröm

Tavasz ha megjön, kering az élet, a mező pendül, az erdő éled,   patakban mossa selymét a fűzág, fényét árasztja rád a magasság,   lényedből elszáll az álmos közöny, újulsz, és érzed, hogy élni öröm.

Posted by
Posted in

Szeretettel telítve

Hajnali friss harmaton madár dalát hallgatom, mintha csak hozzám szólna, biztató, merész hangja szeretettel telítve hull szomjazó lelkembe.

Posted by
Posted in

A békesség gyümölcse

Ha gyümölcsfa lehetnék lelkedben, a békesség gyümölcsét teremném, hogy akkor is, ha szíved fáj, lelked derüljön, hogy könnyeiden át is lássad az ég mosolyát.

Posted by
Posted in

Adjatok!

Lelketek gyümölcséből adjatok, ti, akiknek bőven jutott, ne várjátok a kinyújtott kezet! A lélek nem kiált hangos szóval, éhének kínját reménnyel bírja. Ti, akiknek bőven jutott, adjatok!

Posted by
Posted in

Szedtem szavaimat

Amikor heggyé gyűltek ölemben a szavak, nem tudtam, mit tegyek e temérdek kinccsel. Merész gondolat emésztett: Mit kaptam, nem kevés, adni kéne azoknak, akik éhezik. S szedtem szavaimat rímes strófákba, csokorba válogattam szín és alak szerint, dalba csalogattam, mi dalolni vágyott, s reméltem, lesznek, akik örömmel viszik. Azóta szüntelen megkeresnek a szavak, derű vagy ború, […]

Posted by
Posted in

Okító

Ejnye, ember, térj magadhoz, ne kövezd a madarat! Fáj neked, hogy magasan száll, földiek közt nem marad? Tanulj tőle emelkedni, szárny nélkül is szárnyalhatsz, hagyd a versenyt, földi átok, kövesd rendelt utadat!  

Posted by
Posted in

…mint pelyvát…

Hevenyében ízlelni a szót, színeket, zenét – bűn, melynek súlya nem nyomja lelkedet, érte bűnhődésre nem ítél az Ég, nem zaklat kétségek félelme, csak léted röpíti, mint pelyvát, a szél.

Posted by
Posted in

Töprengés

Billentyű kattog, torz szavak, sánta mondatok harca dúl. Ó, idő, kezedben kard, stílust szab, mi talpon marad, oly renyhe szegény, gyümölcse steril, magtalan.   Nemes oltovány termi csupán ízes gyümölcsét a nyárnak. Kertész, vigyázz, ne érje rontás a holnapnak termő fákat!