Posted by
Posted in

Vágyakozás

Volt egyszer egy csodálatos álmom. Nagyon szerettem, szerettek engem is. De vad vihar süvített át a téli tájon, Már minden álom, törött cserép, avítt! Csodás volt a két gyönyörű szempár, A lágyan omló selymes hajkoszorú. Mely megigézett minden éjszakán, S én boldog voltam, nem szomorú! De talán egyszer visszatér az álom. S újra hozzám repül […]

Posted by
Posted in

Házak felett…

Házak felett, szakadt felhősávon, Átdereng a vöröslő napsugár. Ezen a téli, késő délutánon, Minden gondolata, csak nála jár! Korán sötétedik, hiszen tél az úr, S a tavasz, még nagyon messze jár. Agya csak őt látja és érte búsul, Míg utolsó fényt szór a szép napsugár! Nagyon kemény a hideg az éjben. Paplan melege bizony jól […]

Posted by
Posted in

Furcsa páros

Bilincsbe ver a dogmák szava, Eredendő bűn a horizonton túl. Földbe döngöl a hit katekizmusa, Pokol és menny hiteget álnokul! Sátán és Isten, a furcsa páros. Mindegyik a lelkemre utazik. Börtönbe zárna a jó és a rossz, De az őr az ajtónál nem alkuszik! Arc néz vissza rám a belső képben, Melynek legmélyén az énem […]

Posted by
Posted in

Circulum absolvere

Tipródó vad futamok és lágy melódiák, Az élet már ilyen, mint egy kis diák, Ki szertelen, vad, de tanítható, Hol felhőn lépked, máskor üreglakó. Mit két kézzel ad a sors, másnap elveszi, Hátad ütlegeli, majd mellkasát döngeti. A fényben, csak a sötétség szeme “világít”, Megtörve, széttépve, tiporva bárkit. Szakad a húr, hullik a billentyűk sora, […]

Posted by
Posted in

Abisszusz

Repedezik az “alap”, dőlnek a falak. Menekülsz? Vagy alatta marad Minden álmod, mi szép volt eddig, Nem tudod! Csak kergetőzik A sok gondolat ott a fejedben. Ha szembeköpnek, akkor sem érted Mindazt, mi bánt és nyomaszt. Nem kell semmi! Az égi malaszt Sem más, mint üres hazugság! Hogy letörheted a sorsod szarvát. De nézz magadba, […]

Posted by
Posted in

Téli hajnal

Vöröslő fénnyel kel fel a hajnal. A tájon,most minden csupa fehér. Kontrasztos vörös a fehéren játszik, De lábnyom még nincs, idilli a kép!

Posted by
Posted in

Egy érzés margójára

Csillagos éjeken erdőkön mezőkön, Bolyongok. Virágok illatát érzem én. Velem sétál az álmom, merengőn, Hajam borzolja a langyos nyári szél. Agyamban számtalan gyönyörű gondolat Szívemben a szerelem húrja zenél, Természet lágy ölén te vagy a mondat, Mely sorsom könyvében új lapot remél! (Ihlette. Arthur Rimbaud: Érzelem (Sensation) (fordította: Képes Géza) verse!)

Posted by
Posted in

Tavaszi gondolatok

B. Mester Éva   Tavaszi gondolatok   Minden erre várt. Rügyfakadás ébreszt fel. Tarol a tavasz.   ///   Tavasz árad szét, lelkem kitárom felé. Beteljesülés.   ///   Karodba bújok, szégyenlős a pillanat. Tarka pillangó.   ///     Száz virág nyílik, nekünk csak egyetlenegy napsugárszirom.   ///   Maradj még tavasz! Álmodtalak? Menned […]

Posted by
Posted in

szappan tánca

Este van, s a zuhany alatt szappan táncol testemen, chachachát jár habosat levendulaszagosat. Lemossa az egész napot, mit gondoltál mitől vagyok frissebb most is, mint a szellő, szappantáncos kacér sellő… Belenézek a tükörbe, látom fáradt szememet, megfogadom mára többet nem kompjúterezek. Szavam tartom, esküszöm, ájpedemre s minden szentre, jöhet bármily kísértés, csak még egy cset […]

Posted by
Posted in

Magyar kender

Edit Szabó : Magyar kender Föld mélyéből kibújva mag buján zöldell, magasba tart, kicsinyke zöld bokor felnő, pici szára magasra tör. Csalánfélék nemzettsége, honfoglalás előtt ismert, nyersanyaga a vászonnak, rostjából kötelet fonnak. Hosszú kemény a mesterség, magas szárból legyen termék, késő ősszel mind kivágják, kévébe kötve szárítják. Száraz kender vízbe kerül, majd áztató lébe merül, […]