Tavaszi idill Pitypangok aranysárga pomponjaitól virít a rét. Totyogó récepár a tó partján. A gácsér füvet csipegető barna-tarka párját kíséri. A kép idilli. A természet ébred, új életet ígér. A tavasz halványzöldre pingálja a tél szürkeségét, az ágak duzzadó rügyeit bontogatja. A víz hattyú képét tükrözi vissza. Ringatózva kelleti magát, szárnyait gömbbé formázza. […]
Edit Szabó : Magányban Elegáns sötét ruhában férfi ül a park árnyában, megpihen a liget padján, ismeretlen gond ül vállán. Oly idegen helyen járkált, sötét ruhája válasz tán, szükség vitte sarki boltba, nincs már aki vásárolna. Cigaretta a kezében, a park fái idenéznek, fejét mélyen lehajtotta, virág illat sem ér oda. Számlát nézi tekintete, sosem […]
Nem kopog, nem kérdez, berobban, s feléleszt mindent, mi rég halott, érzést, mi megfagyott. Bejut a kulcslyukon, ajtókon, ablakon, felébreszt szíveket, alvó reményeket. Szép szeme felcsillan, tél búja elillan, tó jege megreccsen, naptól ha csókot csen. Besurran kertekbe, bimbót bont nevetve, mosolyt csal arcokra, fittyet hány gondokra. Fényt fest a kék égre, szivárványt szélére, eljött, […]
A Lantoshoz Lantod, mit letettél, tán felveszi más, egy karakán törpe, vagy szelíd óriás, hisz ezerszer volt, és van rá jó alkalom, pátosszal pengetni borgőzös hajnalon, virtuális rabként, hurokban a neten, vagy virágzó mezőn csókokra éhesen. Valódi csókokra szerelem hevével, aminek tüzében reményünk nem ég el, nem ég el, csak fénylik (bár múltunk mostoha), […]
B. Mester Éva Futok, futok Tavaszi zsongás mámorában, kibontott hajjal, kisszoknyában, futok a szélnél is gyorsabban, avartűz lobban a nyomomban. Bámul útszéli, sápadt kétely, elsöpröm majd a szenvedéllyel. Ezt a tavaszt már nem engedem, igazat varázsolj lelkemben! Ideje a rügyfakadásnak, ideje a csóknak, a láznak. Még minket akar ez a tavasz. Most […]
Szívembe érkezik a tavasz esdeklőn kérdem: ugye maradsz? ágon dalra fakad egy cinkepár lélek lehelet ereje, tüze átjár. Nyitni, nyílni, lényemet feltárni rideg, bús öreg telet elzárni zsémbes karokat ölelésre tárni ujjongóan, örömmel lármázni. Friss illatú virágsziromban fellélegezni boldogan ámulni, ejtőzni a csodán. Bátor fénnyel tölti testem mily repkedő! de szeretem! Nap sugara épp nekem […]
Álmomban egy gomba szájamba ugorva, szememnek láttára késztetett vágtára. Varázsos világba, szívemet kitárva léptem be vigyázva, figyelve mi vár ma. Nagylábú gitárnak orrlukán hintáztak vihogó varjacskák, kuncogó vadmacskák. Kék volt az illatja, átölelt szép hangja, bizsergett mindenem, csiklandott vakbelem . Agyam féltekéi színes gombolyagban gurultak előttem, bennük megbotlottam. Nem vártam, felálltam, tovább botorkáltam, mély levegőt vettem, […]
Jéghideg álmomban tapogatok körbe. Toporgok, mint a vad, esve mély gödörbe. Vágyom az égi fény biztonságot adó ölelő sugarát, s kezembe fogható gyógyító balzsamát kóborló lelkemen, a korcs éjszakától rettegve elkenem. S tudom, felébredve a farkasveremben, egyszer majd valaki kihúz onnan engem.
arc arc nélkül ragyog aranylón izzó vágya epedve, forrón hevíti fényében könnyeden meríti szem szem nélkül figyel mozdulatlan csendjével bizonyossága nyitja meg örökké szomjas tekintetet száj szó nélkül suttog merengőn tűzben csókol enyeleg kéje csupaszon szelíden és trillázva dalol kéz kéz nélkül tapint selymesen és lágyan ring erőtől, dactól duzzadva összeforrnak a Napban szív szív […]
Te azt mondod: SzentLélek Én azt, hogy Életenergia Ő pedig élő. Te azt mondod: megbocsátok Én azt, hogy elengedem Ő pedig szerető. Te azt mondod: megtérek Én azt, hogy változom Ő pedig átalakuló. Te azt mondod: szeress! Én azt, hogy látlak Ő pedig szemlélő. Te azt mondod: boldog vagyok! Én azt, […]
