Posted by
Posted in

A vírus is locsolkodik?

Mi mást keres itt húsvétkor? (3 soros-zárttükrös) Itt van nekünk az egy éve várt hétvége! Közben meg nem tudjuk, huh(!) mikor lesz vége… Itt van nekünk az egy éve várt hétvége! Vírus főnök, úgy intézte, nem lehet ám császkálni, De, akkor én hogy fogom a lányokat locsolászni… Vírus főnök, úgy intézte, nem lehet ám császkálni. […]

Posted by
Posted in

A tél után tavasz hajlik küszöbömre ” A magyar költészet napja április 11″

Bolgárfalvi Z Károly A tél után tavasz hajlik küszöbömre   A tél után tavasz hajlik küszöbömre, Már megrázta fejét a csengettyűvirág, Édes illata száll fel a levegőbe, Kósza szél együtt repteti vele porát,   Napfény nyitogatja virágok szirmait, Lombok között madarak dalolnak nagy vígan, Megcsodálom a fények árnyalatait, Hogy tudásomat ezzel is gyarapítsam,   Ha […]

Posted by
Posted in

Mi földünk

E szegény kis Magyarország védelme, Egyedül a mi gondunk már eleve. A mi hazánk, a mi földünk, mi jussunk! Ha kell, akkor érte mindön harcoljunk. Fuldokló, szalmaszálba kapaszkodik… Hazafiúi kötelesség nekik, Kiharcolni, a pénz, a posztót, fegyvert És jó képet vágni a királyhoz, mert… Keserű… vedd a királyt, ahogy vagyon. Imádkozz… beszorulunk várba vajon? Nagyságon […]

Posted by
Posted in

A harcos

Harcokban veszteség mindenkit érni fog, Fájdalmas akkor, amikor ezt felfogod. De ha küzdened kell, tedd oda magadat, Ne hagyjad, hogy legyőzzön bármely pillanat. A harcban, győzhetsz, ha nem ismersz félelmet, kegyelmet, De, hogy Te győzzél, bizony ismerned kell az életet. Ne is gondolj arra, hogy a vesztés is lehetőség, Neked csak a siker, ami egy […]

Posted by
Posted in

Már nem

Öregszek, és már töpörödők. Öregszek, már nem örökölök. Vágtató lóról már leesnék, Én már nagy ember, nem lehetnék. Zúgó szél az arcomba vág, Pech, rám vigyorgó pofát vág. Már nem vonz a szép pirkadat, Jó lenne… csendes alkonyat… Vecsés, 2004. április 17. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Húsvéti vers

Ahogy közeledett a húsvét, a mi nyuszink nyűgös lett. Persze jogos is, mert neki meg a munka közeledett. A nyulam-bulam, már húsvét este eltűnt, Csak hagyott egy kis cédulát, ami feltűnt, Mert az ajtóra szögezte, hogy elment a melóba, Ha reggelre télutó lenne, keressük a hóba… Hogy a macska rúgja meg ezt a húsvétot Mi […]

Posted by
Posted in

Széplányt láttam

Szép jó reggelt kívánok asszonyom, Széplányt láttam én, kint az udvaron. Neki, szép meleg barna a szeme, És elragadó a nevetése. Láttam, az arca tündöklött, Még nem locsolták, vergődött. Én azonban locsolkodni jöttem, A szép lánynak is használ, úgy vélem! Tovább, nem hervasztom én e szép leányzót, Ha megengedi, elővegyem locsolót! Jól meglocsolom a szép […]

Posted by
Posted in

Sebzett alkonyat “Vers a karanténból”

  Bolgárfalvi Z Károly Sebzett alkonyat Sebzett alkonyat halkan sír valahol, reggelre messze futnak a hegyek. Szívem lázasan ver, zakatol, Görögország, most hazamegyek! Suhan a busz az országúton, mögötte percek és órák. Lábamat tétován előre nyújtom, Már messzire vannak a Meteorák. Ha behunyom szemem, újra látom, Látom, mint fodrozódik a tenger. Asprovalta, Vrasna partjait látom, […]

Posted by
Posted in

A szabadság

Csak akkor lehetsz szabad, ha hazug szó nem csábít. Lelkedben örökké tiszta fény világít. Csak akkor lehetsz szabad, ha a pénz nem vág zsebre. A becsvágyat kerülöd és így élsz mindörökre. Csak akkor lehetsz szabad, ha őszintén szereszt. Nem vagy képmutató és teszed, amit szeretsz. Csak akkor lehetsz szabad, ha kiállsz elveidért. Nem engedsz belőle […]

Posted by
Posted in

Katasztrófa

Sok évvel ezelőtt szörnyű egy álmom volt. Mint zavarodott őrült a vihar úgy tombolt. Hirtelen haraggal mindent felborított. Sok emberéletet a mélybe taszított. Elpusztított mindent. Sodort jobbra, balra. Házakat vert oda a rögös sziklafalra. Ilyen durva erőt még sohasem láttam. Felfordult világban a csodára vártam. Pusztító vihar volt. Egy iszonyatos álom. A legrosszabb benne, hogy […]