Posted by
Posted in

Január derekán

Edit Szabó : Január derekán Kora reggel kivet az ágy, bizony tudja ő az okát, nagy pelyhekben szakad a hó, számomra ez nem biztató. Ajtó előtt a teraszon csúszik egyet csizmatalpom, minden fehér, míg szem ellát, ide kell már a hólapát. Hű kutyáim köszöntenek, mély hóban úgy lépegetnek, lépcsőseprés, út tisztítás, jószágaim éhesek már. Ők […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Pünkösdi királyság

Rózsa Iván: Pünkösdi királyság Hogy összebújnak a kirakott karácsonyfák! Bevégeztetett, immár sorsukat várják… Pünkösdi királyság volt bizony az övék: S tűzben várja őket az örök messzeség… Budakalász, 2017. január 9.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Születésem előtt három évvel…

Rózsa Iván: Születésem előtt három évvel… Tocsogtunk a vérben, fuldokoltunk a szennytől: Legyünk végre szabadok! – kértük Istentől. Úgy is tűnt, meghallgatta Isten a szavunk: Győzelemre viszi tiszta, dicső forradalmunk… De kiderült, még az Ő hatalma is véges: A népfelkelések végkimenetele mindig kétes. Győzött végül az idegen túlerő, a szovjet: A szabadság eszméje, jelszava odalett… […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Politikusok dala

Rózsa Iván: Politikusok dala Szemét vagyok, ő is szemét: De holló hollónak nem vájja ki a szemét! Hagyom lopni, ő is engem: Nem kell, hogy a nép szeressen. Nem szeretek senkit, üzletet kötök: Főleg a Sátánnal, Mefisztóra ütök. Akkor vagyok „boldog”, ha gyarapodok: Milliárdokból szegényeknek csak alamizsnát adok. De elvárom tőlük, hogy ezért kinyalják a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ha(lál)

Rózsa Iván: Ha(lál) Ha a halál, De a „death”: Egyszer megtalál, S palira vesz…. Budakalász, 2016. december 30.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mi marad?

Rózsa Iván: Mi marad? Istentől kapod a fényt: Szeresd is hát Őt, ne csak féld! Isten előtt nincs titok: Legyen bár áldomás vagy szitok. Isten elvárja, hogy őszinte légy: Az Ő műve a Föld és az Ég. De számon tart minden kis madarat: Ha elhagyod Őt, ugyan mi marad?! Budakalász, 2016. december 30.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Örök széthúzás?

Rózsa Iván: Örök széthúzás? Nyomor, merre szem ellát… Maradjunk hát a valóságban! Krisztusban nem egyesült a világ: Egyesüljön hát valaki másban! Budakalász, 2016. december 28.

Posted by
Posted in

Keresem a tavaszt

Edit Szabó Keresem a tavaszt Haiku csokor Fákon zúzmara ott fenn a magosban szívem sikolya. Télnek mosolya végtelenül mereng el, lelkem fagyasztja. Felhők magasan, ég alja szürkéskék, keringve szállnak. Havas téli táj, bezártad világomat, menj el végre már. Süss ki napsugár, jeges havat kergesd el, új tavaszom vár. Tavasz virága bújjon ki a föld alól, […]

Posted by
Posted in

A gyászos valóság

A gyászos valóság Míg betegen élted napjaid, Míg ágynak nem szólítót valaki. Így lett az élet mostoha arca testedet egyre mereven nézet ki onnan. S mind hű kutya szolgáltalak belső hangokat elfojtva nem érdekelt nem láttam mást csak tégedet. Ahogy az ágy egyre jobban elnyeli testedet. S szűnnek a sóhajtások marcangoló érzés kerít hatalmába. Oda […]

Posted by
Posted in

A csendes magány

A csend magánya A néma csend a magány. Percek szárnyán várakozás. Gondolatok reppenek A magány arca reménnyel telik meg. Csak ülsz a néma csendbe, Hol egy pisszenés egy apró nesz se hallik. Csak te vagy a magány csendjében. Hol a levegő is csendbe bújik. Szemed előtt az emléke pereg, ajkadon csókja pihen. A lélek már […]