Posted by
Posted in

B. Mester Éva Földre mért kertemben

B. Mester Éva    Földre mért kertemben   Földre mért kertemben soha nem ültetett vadszőlő tekereg, fűcsomó gomolyog. Nehéz lesz itt megint új utakat vágnom. Az ösvények helyén szúrós köd tántorog.   Egy kóbormacska rémülten mered rám. Mi van a kezemben? Lendítem, dobom? Ő osztozna velem – savószemén látom – a magamra hagyott, félretolt sorsomon. […]

Posted by
Posted in

Egy álom mi valóra vált

Egy álom mi valóra vált Én egy autodidakta író vagyok, Kinek a szíve nagyon boldog. Hisz az élet iskoláját járván, Megkaptam vele a boldogságot Hisz nincs nékem semmi iskolám, Mind autodidakta jártam az írók rögös útját. Nem ismervén a sok szép szavat, Mit rímnek, szótagszámnak, ki tudja minek sorolnak. Írogattam, s a fiókba raktam. Álmodoztam, […]

Posted by
Posted in

Az éjszaka

Egy nagy erdő szélén, Hatalmas rét végén, Egy szép nap ér véget, Utat ad az éjnek. Folyóban vízesés, A halaknak nehéz Útjuk majd véget ér, Már nincs messze a cél. Most látod a csodát, Medve hívja bocsát, „Ha nem jössz, nem marad, Kevés már a lazac!” Bocsa vígan fut már, Vacsora neki is jár, Nagyon […]

Posted by
Posted in

Apró léptű szeptember

Apró léptű szeptember Meg hoztad az új divat szelét. Hűvös tarka ruhájú emberét. Szüretre teszed a szőlő tőkét. Születés naphoz adod ízletes nedűjét. Lassan messze mész innen. Emlékedet hagyva. Előkerül a meleg ruha Hisz a meleget csak lopva adja. Mind minden hónap meglepetés vár. Gyönyörű kikelet alkony hasadás. Ezüst fátyol enyhe suhintása. Apró kézzel betakarta […]

Posted by
Posted in

Vágyban égő szél

Vágyban égő szél Így az ősz elején mikor természet váltja a ruhát, Sok mindent átél a vén betyár. S lát ezernyi dolgot, ezernyi vágyat. Mindenhez nyújt egy kis romantikát. Ám szeptember mi díszesé varázsolja magát, Mi sárgult levél ringatódzik a fán. Hol ezüst fátyol takar be mindent. Mikor hideg szél simítja a tekintetted. Szemérmetlen mezítelenséggel […]

Posted by
Posted in

Szeretnék a föld alatt lenni

Szeretnék a Föld alatt lenni! Szeretnék a föld alatt lenni, Pincegulyást enni, Hallgatni a jó cigány muzsikát Érezni Tokajnak izz dús zamatát. Felmenni hegynek ormára, Lenézni csendes lábára. Átélni természetringató vágyát, Megkóstolni szerelmes álmát. Átszegni minden zegg -zugát, Érezni Tokaj illatát. Álmodó szerelem járja lelket, Így voltunk el a borpincébe. Érezve föld alatt hűst ölelést, […]

Posted by
Posted in

Az ősz

  Az ősz A gondolat néha fáj, A táj is néha vár. Alkonyat hidege. Pirkadat kicsi könnye. Ősznek csendes ereje. Hisz ide ért a táncoló levelek. Hol zöld ruha tarkává válót. Csak egy sárga levél pihen az ágon. Avar mindenfele szőnyeget alkot, A megsárgult emlék mindent elárul. Hisz a kép sárga gyönyöre a tájnak. Könnyező […]

Posted by
Posted in

TAVASZ

A tavasz a legszebb évszak a világon Méhecske zümmög a tavaszi virágon. Csak száll,csak száll virágról virágra Napocska mosolyog az egész világra. / Vivien 8. éves  (ezt a verset még első osztályos koromban írtam és nagyon hozzám tartozik ) /

Posted by
Posted in

A hiúz és a házimacska

Tarka macska, barna macska találkoztak hajdanán. Mit keresel csacska macska idefenn a hegy, ormán? – kérdezte a barna macska, bojtos fülű vén hiúz. Felelte a tarka macska: a szívem kalandra húz. Kedves tarka csacska macska, veszélyben az életed. Bojtos fülű barna macska, nem félek itt teveled. Nagy tappancsú barna macska, idevonzott a vadon, hozzád jöttem […]