Posted by
Posted in

Totyogva rohan

(3 soros-zárttükrös) Az idő totyogva, de rohan, Rohanásban, soha nem tottyan… Az idő, totyogva, de rohan. (Apeva) Fut, Mégsem Ér célba, Semmiképpen. Útja végtelen… Fut! Halad? Azt már nem! Élet halad, Majd végéhez ér. Csak Éppen Bandukol, Úgy érzed, fut! Lét, alig maradt. * Útközben, bemenne félórát biliárdozni? Ez nem! Látom, engem akar mérgembe sodorni… […]

Posted by
Posted in

Hívőd vagyok…

Szerelemvirág, Csak nő és sokasodik. Már erdő készül. * Fényhíd látszik már Az erdő fái között. Te vajh’ bokor vagy? * Elég lenne egy Szelet kenyér, éhomra. Nincs időnk enni. * Szív a szívbe is Beleharap, rögzíti. Megjött lélekvágy. * Testeink, mint a Kaszás rendje… együtt él. Lélek felügyel. * Szerelemvirág, Beporozza a létünk. Mennyek […]

Posted by
Posted in

Végtelenített idő

Az idő, úgy tűnik olyan, mint egy motorhajtó szíj, Végtelenített, de ettől még összetákolt szíj. Az Idő Végtelen. Mi születünk, Élünk s meghalunk. * (Anafora bokorrímesben) Hmm… Nézem az asztalomon a homokórámat, mily” érdekes… Hmm… Ez is beállt már a sorba, bár fordítás nélkül végzetes… Hmm… Megest peregnek a szemek, sodródnom kell… lényeges. Sok Apró […]

Posted by
Posted in

Nagy falat

Hebegek-habogok, összehordok hetet-havat, Egy azonban biztos, az élet nekem nagy falat. Nincs levegőm, fuldoklom, tán’ a torkomon akad. Nincs különbség; élet és halál egy tőről fakad. Én már nem érzek semmit és már nem is érdekel, Életem, mint lyukas kalyiba, mit a szél bélel. Elszaladt a csikó is, de nem velem… előlem. Itt maradtam gyalog… […]

Posted by
Posted in

Szabályos szenvedélyben… Ilon!

Magad vagy szenvedélyem, Ilon! Jaj! Körömnyomaim a falon… Kaparom a falat, Csókolnék egy ajkat… Veled lennék párban, ó, Ilon. * Szabályos szenvedélyben élek, Szenvedély segít, így túlélek. Mehetnénk színházba, Napoznánk gatyába… Veled, jók lehetnek részletek. * Gyere már, légy a párom, Ilon! Úgy túl lennék már eme harcon… Imádnálak, nagyon, Nem hagynálak napon… Szerelmed jöjjön, […]

Posted by
Posted in

Szabadság

Edit Szabó : Szabadság . Szabadság, hol vagy a mai világban, hatalmas babérág tenger sodrában, Istennő emeli fénylő magasba, eljusson messzire, mindenki lássa ! . Láthassa, érezze méltó erejét, szabadság érzése nem mindenütt él, modernebb a világ, mégis rabszolgák, emberek hada a föld alatt bányász. . Rengeteg embernek nincsen fedele, betevő szeletnek legyen kegyelme, szabadság […]

Posted by
Posted in

Teréz anya

Régi időkben, varázs honunkban Élt valaha valami valakivel Története örökké fennmarad, könnyekben Génben, tettben, lelkekben Üzeni amerre jár a szellem e lelket Egy lány, nő, asszony, anya megtört, szorítóan Elfojtó bágyadt, leplezettül kesernyés életét Mételyezett álmok, felperzselt szívben A reménytelen szerelem, mely adatott Mikor megadatik személye, de lelke sérült S nem kell neki Egy nő […]

Posted by
Posted in

ABC versben egy kis élet

Edit Szabó : ABC versben egy kis élet . Arra gondoltam, Álmom hangtalan, Bánat nem aggaszt, Cudar világban CSodák nincsenek, Dolgom elvégzem. Egyre nyugodtabb, Éltem magamban, Féltőn hallgatnak, Görbe éjszakák, GYorsan mulasztják, Holnapot várják. Isten nem hat rám, Ígéret nem vár, Jaj volt a határ ! Később sem hiszem, Lelkem elvette, LYukba betette. Megbántam volna? […]

Posted by
Posted in

Végül…

Sírva születtünk, a halált kergetve, Majd nevetve néztünk egymás szemeibe. Én csak üldöztem a messzi álmokat, És vártam szerelmes szavaidat. Vajon miért tartott még ez a halott harc, Melyet elfedett a sok tépett arc? Vajon érdemes volt reggel reménnyel kelni? Megérte-e valakit feltétel nélkül szeretni? A sok kérdés, mint hasamban a pillangók, repkedtek. Azt hittem […]

Posted by
Posted in

Kérlek

Kérlek mondd ki százszor a nevemet, Mert a te szádból nem hallottam eleget. Kérlek nézz rám zöld szemeiddel, Hagyd, hogy bennük vesszek el. Kérlek utálj meg, vagy bánts, Csak soha többet ne láss. Tudom hogy nem szeretsz engem… De kérlek, mondd ki egyszer a nevem.