Posted by
Posted in

A világvégén

Elment kis Boldizsár a világ végére, leült a hatalmas korong peremére. Lábát a mélységes semmibe lógatta, ült és gondolkodott nem volt egyéb dolga. Nem üldögélhetek egy korong peremén, nem lógathatom mélybe a lábamat én. Hisz a föld gömbölyű, ezt mindenki tudja, ha mégsem, milyen akkor a korong alja? Kicsi Boldizsárunk gondolt egy merészet, lehajolt, a […]

Posted by
Posted in

Göncölszekér

Pistike ötéves, este eldöntötte, mikor hanyatt fekve az eget kémlelte: „Nagy csillagász leszek, ha törik, ha szakad, mivel így döntöttem, ez már így is marad.” Ragyogott száz csillag, tiszta volt az égbolt, az egyik halványabb, másik fényesebb volt. Hallott már oly sokat a Göncölszekérről, szikrákat dobáló csodakerekéről. Ki lehet kocsisa, hány ló van előtte? De […]

Posted by
Posted in

kezdem…

Végre elkezdem a blogom írását! Jöjjön egy vers! HA A KULCS Ha a kulcs csörren a zárba’, ha a szélben libben a köd, kifutok még, lásd, hazavárva, ahogy egykor – víg örömök csapatostól visznek elébed. Gyere, kész van, itt az ebéded. Ha a kulcs csörren a zárba’, te sosem jössz, végre, tudom. Aki elment már […]

Posted by
Posted in

A szellő és a pillangó

Pillangó bújt ki bábjából, gyűrött szárnyát szárítgatja, egy röpködő szellőlány őt kedvesen simogatja. Búgóhangú szellőlányka, ne menj tovább, maradj velem, suhogásod, suttogásod meghódította szívem. Szárnya simult, szárnya szárad, a szellő lágyan kavargott, nem megyek el, itt maradok – néki halkan suttogott. Táncra kérlek szellőlányka, s táncoltak szenvedélyesen, csillogott a lepke szárnya, övék volt a végtelen. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fekete macskák

    Rózsa Iván: Fekete macskák     Bizony, bizony egy tálból cseresznyéznek… Fekete macskaként közösen egerésznek… Levadásznak mindent; zabálnak, nem is esznek… A kicsiny maradékon a tömegek egymásnak esnek…     Budakalász, 2016. augusztus 30.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ellenfényben

    Rózsa Iván: Ellenfényben     Ellenfényben, ellentétben: Mindenkivel… Vereségben, ellenségben: Mondd, ki felel?     Budakalász, 2016. augusztus 29., „Képzelt város” koncertjét hallgatván…  

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mátrix

    Rózsa Iván: Mátrix     Azt képzeled, ez az igazi világ… És benne főnök vagy! De nem egyéb, mint művi álomvilág: Mily manipulálható az agy!     Budakalász, 2016. augusztus 29.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Két lehetséges út

    Rózsa Iván: Két lehetséges út     Kényszerlétben, készenlétben: Várni állandóan halált… Ébrenlétben, érzékekben: Élvezni mit élet kínált…     Budakalász, 2016. augusztus 29.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mi a kérdés?

    Rózsa Iván: Mi a kérdés?     Nem az a kérdés: minek élni?! Hanem az: hogyan kell létezni? Másban e dilemma fel sem merül: Ösztönösen úgy él, hogy ennek más is örül.     Budakalász, 2016. augusztus 24.    

Posted by
Posted in

B.Mester Éva Mesés utazás

Mester Éva   Mesés utazás   Megtértem magamhoz. Azt kérded, hol jártam? Sokáig bolyongtam nagy Sehol országban. Nem voltak ott utak és nem voltak szép fények, csábítottak mégis hallgatag remények.   Liliput mezein is átgyalogoltam, óriási árnyak jöttek a nyomomban. Csak én voltam parányi, elesett, magányos, kristálycipellőm is pereméig sáros.   Maugli földjén is át […]