Posted by
Posted in

Miért nem vagyok meztelen

Szaunában hozzám lépett fesztelen, megkérdezte miért nem vagyok meztelen. Döbbent arccal mondtam majdnem: szemtelen! De mutatta többek példáján szenvtelen, szabály ellen én vétettem kétségtelen… Elszaladtam szégyenlősen, nesztelen.

Posted by
Posted in

TŰZZEL NE JÁTSSZ

TŰZZEL NE JÁTSSZ ALLEG/L/ÓRIA   Fakardodat dugd végre hüvelybe, válogassál játékok közt, keress: jól áll neked kisvasút s a labda; ne gondolj hát folyton csak a harcra! Öldökölni rendkívül unalmas.   Nehogy úgy járj, mint egykor elődöd, bár ő keresztényeket üldözött. Kellemetlen embereket rendre, maga mellől sorban eltetette; kocsiversenyt egyedül megnyerte.   Agyad nem jár […]

Posted by
Posted in

Szavak dzsungelében

“Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?” mielőtt csendben reám dőlne a Parnasszus minden csillaga. Verseket ír a lázongó énem tükröt tartva magam elé táblákon felírat: ki ha én nem? Öklüket rázók, mindenfelé. Romlott életek, összetört álmok, de rím nélkül a vers “szabadabb”. Szavak dzsungelében, oda találok, hol az igazság alkot vágyakat? Sár […]

Posted by
Posted in

Felkérem magam táncolni

Felkérem magam táncolni, táncparkett közepén magam zenéhez láncolni. Hívogatom magam viháncolni, elengedni mindent, mi ráncolni akarná homlokom. Magam kézen fogom, tovább levegőm nem rontom. Hajam kibontom, hátra vetem, s azt nevetem, tudom, kik látnak velem tartani vágynak. De csak állnak, és várnak. Magukat visszatartva a vágynak ellenállnak.

Posted by
Posted in

Virágoznak a cseresznyefák

Edit Szabó : Virágoznak a cseresznyefák Rózsaszín virágok erdeje folyónak két parti tengere, piroslik medreknek szélébe, visszanéz szemeknek fényébe, virágoznak a cseresznyefák. Nap fénye tündöklőn ránevet, szirmot bont rózsaszín kikelet, tengernyi boldogság integet, emberek szemével incseleg, virágoznak a cseresznyefák. Legelső gyümölcse a nyárnak, mézédes illata a vágynak, tavaszi virágzás reménye, hozzon az életük bőséget, virágoznak […]

Posted by
Posted in

Kifordítom zsebeimet

B. Mester Éva   Kifordítom zsebeimet   Minden zsebemet kifordítom. Hátha lapul valahol, valami működő akarat, egy morzsányi esély, kulcsra tapadt kód, egy borsónyi kovász, bebábozódott sérelmekből, kirajzó lepketánc.   Pár darab aprópénz, egy eltékozolt remény, egy összegyűrt meghívó, mi nem is volt az enyém. Zsebeim legmélyén törékeny gondolat, hajszálrepedésein szivárgó alkonyat.   április 3. […]

Posted by
Posted in

Friss levegőben

B. Mester Éva   Friss levegőben   Ablakom alatt tavasz virágzik, rózsaszín szirmú vágy citerázik.   Bújj kicsit hozzám, még közelebbre! Napsugár ívet húzz a szívembe!   Főzzél egy kávét! Illata mámor. Száz évre ébred csipkefa álom.   Ásít az ablak, léptünket várja. Friss levegőben nyissunk egymásra!   április 6.  

Posted by
Posted in

Szívritmuszavar

  Mit ragozzam, csűrjem, csavarjam, titkom nem titok, oly jó veled, kedvem mint higany feljebb kúszik, s lázasan lüktet az érzelem.   Nem vagyok beteg, semmi komoly, bár arcom piros, csillog szemem, szívritmuszavar, talán ennyi, forró vérre nincs ellenszerem.   Nem is szeretnék jeges fürdőt, jéghideg zuhanyt, vagy bármi mást, langyos vízben sem jó tocsogni, […]

Posted by
Posted in

Ősz pillád nem rebben

Elmentél szép csendben, ősz pillád nem rebben, szavaid visszhangja remeg a testemben. Részvétek tengerén evezek elveszve, sajnálat fojtogat nyugvást nem engedve. Csónakom kikötöm, könnyeim letörlöm, emlékeim rólad poharamba töltöm. Ha most itt lehetnél, vidáman nevetnél, történeteiddel lábamról levennél. Szeretném arcomat temetni kezedbe, ezt a gyors búcsúzást senki nem tervezte. Tudom itt nincs vége, ez is […]

Posted by
Posted in

Most bánatos

Ha szemedben bánatot fedezek fel, láthatod, nem kezdlek el vigasztalni, sajnálni, és leállni veled kivesézni, megmagyarázni, miért vagy most bánatos, s mi az mi jogosan sajnálatos. Szeretnélek inkább kibillenteni, arcodra könnyek helyett mosolyt festeni. Ezért van, hogy bolondozok… Együtt-érzésedre számíthatok? (komolytalan választ el nem fogadok)