Posted by
Posted in

Letészem tollamat

Néha még ha veszetten remeg Kezed, s tüdőd kapacitása nem Működik úgy, hogy szeretnéd ezen Elmélet igaz megvalósulását: le kell Tenned két szárnyad, majd helyet Adni a mű pótdarabok esélyének. Így hát leteszem tollamat. Egy időre. Mert nem tudhatom Hány és mily fajta újabb Szenvedélyre találhatok: uralnom Életem perceit mostanra Utolsó csepp az életesszenciám Mennyiségében; […]

Posted by
Posted in

Minden elmúlik…

Minden elmúlik egyszer s a kör, valahol megszakad. Találgatod, merre indulj el kopogó léptek nem hangzanak. Tétovázol, mi a jó megoldás mit tegyél ha szürkül már a fény repülj a légben, vagy szárnya szegetten nyalogasd sebeid, amíg csak élsz! Magad vagy, így, tiéd a döntés mit választasz csak az marad! ezt hívják úgy, készlet kisöprés, […]

Posted by
Posted in

Színes álmok

Edit Szabó : Színes álmok Fehér gyöngyök és nem buborékok elém jőve életsorsot hordok, tisztasága és a vágyak álma igazságot hordoz a világba. Lelkem mélyén a fehérség lobban, színes álmok gondolataimban, váltakozik színek kavalkádja, álmaimban a valóság vágya. Valóságnak minden megélése, magának az életnek reménye, fejemen az őszülő hajszálak, lelkemben a fiatalság fája. Szivárványnak színei […]

Posted by
Posted in

Jézus mennybemenetele

Edit Szabó : Jézus mennybemenetele Földi nő szülte meg Jézust, kinek életében sok harc jut, Isten felszentelt gyermeke, keresztényhit hű terjesztője. Isten szentségeit hirdette, emberlelkek tértek előtte, halljátok Uratok szavát, örök üdvössége rátok száll. Meghala és eltemetteték, harmadnapon feltámadott, kit Isten gyermekévé fogadott, Pünkösd ünnepe elérkezett. Jézus fent az Olajfák hegyén Istenével ott beszélgetvén, tanítványok, […]

Posted by
Posted in

Tágra zárt szemmel…

Tágra zárt szemmel figyelem az élet egyre csak masírozó apró dolgait szeretem-e vajon, nem tudom, bennem már nem csak az érzelem ami lapít. Oly sokat vágytam, vártam, reméltem hisz csak apró szösszenet az élet. De elengedtem. Még eszembe jut csillagfényként halványuló emléke. Lassul a dal, már nem játszik a széllel csodás virágot nem mutat a […]

Posted by
Posted in

Ifjúságodon túl

Ha árnyat sző köréd az elmúlt ifjúságod, és szertefoszlott már a legszebb álmod. Ne keseredj el, ne dobd el a biztató szót, varázsolj szépeket és tépd szét a valót. Ha már túl vagy azon is amit a sors ígért, de lejárt garanciát dédelgetsz a semmiért. Akkor gyönyörködj igazán abban ami van, a boldog emlékek sora […]

Posted by
Posted in

NEKED ADOM

NEKED ADOM (Június köve a gyöngy) Csak egyetlen szó, mely szívemben reggel óta zakatol, és ez nem más, mint a Szeretet, átnyújtom: Neked adom! . Tengeri kagylóban született. Szívem legszebb darabja. Gyöngyhalász mélyben megkereste életét kockáztatva. . Őrizzed, védd meg ezt a kincset, törékeny, sérülékeny. A földön ennél drágább nincsen, csillogó drága érem. . Budapest, […]

Posted by
Posted in

Ígéret

Minden ami fájt Már nem is érzem Csak a hajad illatát Minden, ami volt Már eszembe se jár Csak a kacagás mi betölti a szobát. Már nincs hideg Anya sem remeg S ígérem neked Te már nem tudod meg Milyen fázni a forró nyárban megfagyni a konyhában mikor várod a tüzet de mindenki jéghideg S […]

Posted by
Posted in

Viharban

Kisírta szemeit az ég, nyakunkba öntötte záporát, dörmögve küldi villámait, ránk szórva némi haragját. Kedvetlenül viszi a szél pillanataink kérő szavát, cserébe ott hagyja fellobbanó hevességének zálogát. Sikít a Nap, reszket a bokor, éjszakai sötétség honol, megszeppenve ijedtében, összeborul menny és pokol. Kutya vonyít, macska egy dallamrészt újra gyakorol, összebújnának ők is, de az idő […]

Posted by
Posted in

APEVA CSOKOR

Edit Szabó : APEVA CSOKOR Egy álom elveszett, végtelenség léte felettem. Nem sírok, nyugalom lelkem mélyén békére talált. Volt egykor boldogság, szerelemnek forró tüze várt. Múlt, szépség forgószél, szédületben hamar rám talált. Már emlék életem, gyümölcseit mégis köszönöm. Volt társam hiányzik, temetőben láthatom arcát. Úgy járok őhozzá, elsírhatom némán bánatom. Bőcs,2017.05.28.