Posted by
Posted in

Most

Hűs forrásom titok vizével itatlak. Folyásomnak gátat mondd, mégis mi szab? Miért nem merülök el magamban, Süllyedő csónak. Megfenekleni vágyom medremben, Benned.

Posted by
Posted in

Szűrt realitásban

Alkalmazkodsz minden körülményhez, magadra erőlteted a kényszer zubbonyát, mint a cipőt, bár lábadnál kisebb, viseled öntudatlanul, miközben nőnek körülötted a falak, és képzeled, hogy rejtekükben jól érzed magad, biflázol kéket-zöldet, undorral nyeled a csukamájolajat, viseled, mit a szigor rád kényszerít portörléstől Pitagorászig, de nem tudod, mit tudnod kellene, vársz, jön majd valami vagy valaki és […]

Posted by
Posted in

Légies

Táncol a Teremtő. Lassú, megfontolt minden mozdulat. Amerre csak nézel, keze nyomán újabb élet fakad. Finom, balettszerű, ahogy fű kihajt, rügytől duzzad ág; szelek hárfája szól, és áraszt  isteni harmóniát.

Posted by
Posted in

Ünnep után

Vártuk, eljött és oly gyorsan elmúlt, rohantunk előtte, közben és utána. Elröppent és már várjuk a következőt, talán az lesz majd a tökéletes nap. Mások  már az ünnepek, mint régen, nem tudunk szívből örülni sem, felszínes lett  ma már minden, a lényeg elbújt a részletekben. Egy kis fény van csak az alagút végén, ám sokan […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Létezik

    Rózsa Iván: Létezik     Ahonnan jöttél, az a világ itt nem létezik… Ahová mentél, az a világ más dimenzióban létezik… Ahol most élünk, ez a világ hivatalosan létezik… Sok kis-nagy hülye itt hatalommal kérkedik…     Budakalász, 2016. március 25., Nagypénteken      

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Letisztult csend

    Rózsa Iván: Letisztult csend     Valahogy letisztult a csend bennünk: Csak legyen holnap is még mit ennünk… Elrendez a világ mindent köröttünk: Lassan már keselyű kering fölöttünk…     Budakalász, 2016. március 22.    

Posted by
Posted in

A kis bohóc

A kis bohóc   Volt egyszer egy kis bohóc a fején nőtt sok göndör kóc szerette a vidámságot, nevettette akit látott.   Egy szép téli délután töprengett ebéd után mit csináljon latolgatta csak a fejét vakargatta.   Egyszer aztán felderült, pici szíve felhevült, elindult hát barangolni, hol lehet jót farsangolni.   Rátalált a bál helyére, […]

Posted by
Posted in

Három napja

három napja nem gondoltam rád nem láttalak álmomban sem jönni felém sem elmenni tőlem messze emlékeimben sem kerestelek három napja nem jutottál eszembe nem éreztem hiányod lúdbőr hidegségét minden porcikámban mint halálod óta szüntelenül rád gondolva nélküled

Posted by
Posted in

Irás

vártalak a kamaszkor “titokban elszívott cigaretta füstje” első sora óta egyre csak vártalak az évek egymásutánjában nem siettettem jöttödet hol boldogan, hol boldogtalanul egyre csak vártalak eljöttél, itt vagy foglak két kezemmel már nem engedlek el, s miközben mámoros önkívületben szenvedélyesen írok, érzem egész életemben téged vártalak a kamaszkor “titokban elszívott cigaretta füstje” első sora […]

Posted by
Posted in

Húsvét 2016.

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége Áldott Húsvéti Ünnepeket kíván szerzőinek, előadóinak, partnereinek, hallgatóinak, olvasóinak és azok családtagjainak Bodó Csiba Gizella és Boross Teréz alkotónk egy-egy versével, amit az alábbiakban közlünk: Boross Teréz: Nagyböjti hála a mindig bennem élt bölcsőben hordoztalak kenguruban hátizsákban szegényes kopottas felsőben az Erzsébet hídon át néztem rád örvendeztél a megújuló kivilágított szép […]