Posted by
Posted in

Áldozócsütörtök

Felemeltetett a mennybe Márk 16,19 Bűneinkért vállalt földi pálya ért dicsőséggel Betániába. Közbenjárónk Isten jobbjára ült, gyarlóságainkon megkönyörült. Felemelte kezét, áldást osztott. Messze, egyre feljebb távolodott, Isten égi magasságba vitte. A látomást feszült csend követte. Felhő takarta. Dermedten állva a földön hagyott ember csodálta. Értelmet nyert a szörnyű szenvedés, diadalútja – beteljesedés. Leborultak térdre, földre […]

Posted by
Posted in

Összetartozás

Most valami újat kellene írni! Ez a baj a verssel, megírod, utána az űr újért kiált, s mert bensődből fakad, nyugton sose hagy, lázít, békít, ad és vesz, amint szárnyára engeded, másnak adjon, és kapja, mi neki jár, érzed, az űr marja lényedet.   Ez így megy szüntelen, amíg széthordanak a strófák, s akkor más […]

Posted by
Posted in

Tisztelet

Büszke lehet a Hold, Csendjét a Földnek adta. S szellők szárnyán Távol marad e hallgatás zaja. Ősrobbanás – kísértet Járkál holdas utakon. A tájban meredő évek sora. Léptek zaja, Lelkek tánca hív, A lebegő nászra. Utak törnek falakon át, Át meg át jár a gondolat. Ki s be. Füleimet helyette Csendes őrzőnek tudom be. Tudom, […]

Posted by
Posted in

Mosogatás éjfél után

Mosogatás éjfél után, A szeretet nyolckor kopogtat. Tálat mosogatok, hajtogatok, teregetek. Két gyermekem álmosan tipeg-topog Tapogat. – Anya fürdés lesz. Ugye? Mosogatás, hajtogatás, teregetés… Éjfél után. A szeretet nyolckor kopogtat. – Anya fürdés lesz. Ugye? – Igen, megyek.

Posted by
Posted in

Feladat

    Ott kezdődött minden, azon a szűk albérleti ágyon, ahol anyám és apám szerelmükért megharcolván egymást ölelték. _” Ők lesznek a szüleid”- Szóltál, de sokáig nem történt semmi. Néha láttam magam, amint növekedtem anyám méhében, és telt az idő lassan és lágyan ringatózva, és egyszer csak ismét Szóltál: -“Tanítanod kell majd és írnod”. Súlyosan […]

Posted by
Posted in

Nők

Nők Gyöngykoszorúk fénye tükörben Szerethetetlen szeretők Illatos szirmok, Levél. Erezetek puha kézfejeken. Mélységes kék érzések Az értelem hűvös falait döngető tekintetek. Széllel táncoló vérforraló pipacsmezők. Igazságtalan igazságok. Szomorú léptű emelkedők. Érzések, önzések, lángok. El nem csókolt csókok tágra zárt szavakban Bűbájos bókok. Kedvhozó Kedves életnedvek Mézízű gyógyfüveink legszebb csokrai. Önmaguktól megszépült virágok. Titkos Titkaink Temetővirág- […]

Posted by
Posted in

Elmúlik

Elmúlik Sólyomszárnyamon száll szép hűvös kedvű dalom a szél. Elgondolom a létemet s aláhullom -így létezem. Pipacstengeren búzavirágos éj örökkön-időtlen ringat a mély. Szemedben csillag-szerelem. Tükröződöm -így képzelem.

Posted by
Posted in

Tüzet vízzel

Tüzet vízzel Tüzet vízzel földet éggel magányt csókkal tűnt reménnyel Eget földdel vizet tűzzel tiszta lángot tisztességgel Tüzet vízzel Ölet kéjjel néma vágyat szenvedéllyel Holdsarlóban Napkerékkel kőből szárnyat szívveréssel.  

Posted by
Posted in

Hol vagyok?

Bognár Stefánia szerzőnk Hol vagyok? című munkája szerepel az Irodalmi Rádió 2015-ös antológiájában, ami 2016 januárjában lát napvilágot. Az alkotás Bakonyi Orsolya előadónk tolmácsolásában: itt vagyok ott vagyok jól vagyok Jól vagyok? jégverem élvezem létezem jót eszem. luxusok bukszusok burkusok turnusok fitneszek kis neszek itt leszek ott leszek csillogó villogó porszívó porfogó mérlegen légterem kérkedem […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Carpe diem e per la eternitá!

    Rózsa Iván: Carpe diem e per la eternitá!     Élj a mának és az örökkévalóságnak! Jerikó falai mégis még mindig állnak… De egyszer újra, végleg ledőlnek… S akkor menj a lét értelmére őrnek!     Budakalász, 2015. december 8.