Posted by
Posted in

Sivatagi vég

Ma még, tán azt hiszed, hogy mindent jobban tudsz, és fejedet homokba dugod, mint egy strucc. Ma még azt se látod, mi holnap rád zuhan, egy kellemetlen hír, mint jéghideg zuhany. Körül ölel majd a sivatag magánya, érzelmed csibéit elviszi a kánya. Aszalódsz a napon, s éjjelente fázol, a végtelen csendben magadban anyázol. Örömöd csírái […]

Posted by
Posted in

Gyöngyeim keresve

Míg a világ beszél én addig ellesem egy-egy halk morzsáját, mi mázsás szóözön, ám vágyam koplalva, diszkréten, csendesen százszor, vagy ezerszer álmomban rám köszön. Mélázva, motyogva a sarkon kéreget, a szívem jobb sarkán, jó szóra éhesen, sóváran bámulva gyanúsan méreget, földig megalázva meghajol szélesen. Érzelmes füzérét igazgyöngyeimnek két marékkal szórnám köténye zsebébe, de többé nem […]

Posted by
Posted in

A juss

Egy huzatos, csendes helyen, hol a rögök puszta súlya elnyomja a kapzsi hangzavart, igénylés nélkül is megkapod azt a kis televényt, vagy szikes anyaföldet, ami jár.

Posted by
Posted in

Virágszálak

Szeretettel üdvözlök Mindenkit! Ezt a verset a mezőcsáti Idősek Nappali Ellátójában lévő Időseknek írtam Húsvétra, ahol a Hölgyek locsolásért cserébe piros tojást adtak az Uraknak. Fogadjátok szeretettel: Beléptem Hozzátok kölnivel a kezemben, Fogadjátok szeretettel locsolóversem: Szeretném most elmondani az összes Hölgynek, Szép virágszálai vagytok ennek a földnek. A mai nap szeretnék a kertészetek lenni, Minden […]

Posted by
Posted in

Érték

Szeretettel üdvözlök Mindenkit! Ezt a verset egy egri utam során írtam, elgondolkodva a Lélek értékéről. Fogadjátok szeretettel: Halmozzuk az élvezetet, Minden percben többre vágyunk. Vásárolunk termékeket, Eldobható lett világunk. A maradandó értékeket Nem tudjuk hová tenni, Mert a megbecsülést, szeretetet Nem lehet megvenni. A lelki érték manapság Keveseknek számít. A csillogás, a sztárság Mindenkit elcsábít. A […]

Posted by
Posted in

Művészportré Kálmán Eszterrel

Művészportré Kálmán Eszterrel – 2016. Írásról, asztrológiáról, filmezésről beszélgettünk Kálmán Eszterrel, aki az Irodalmi Rádió állandó szerzője. A beszélgetés közben elhangzik néhány alkotása Bába Ildikó, Kardos Katalin, Vida Beáta és Turi Bálint előadásában. Szerzői bemutatkozás: Kálmán Eszter vagyok, könyvtár-magyar szakos tanár az eredeti végzettségem (mint sokaknak akik írói pályán kötnek ki), ebből következik, hogy imádom […]

Posted by
Posted in

Én a szívemet adtam

Szeretettel üdvözlök Mindenkit! Ezt a verset a tegnapi nap írtam, elgondolkodtam az eddigi párkapcsolataimról. Fogadjátok szeretettel: Én a szívemet adtam oda Teneked, Hálából a lábaid belém törölted. De a törlés után még belém is rúgtál, Mikor csak tehetted, szépen hátba szúrtál. Én a szívemet adtam oda Teneked, Nem gyógyítottad be rajta a sebeket. Mert puszta […]

Posted by
Posted in

Csillámló pókháló

Ha a szakadék felé haladsz, inkább zuhanj a szürkületben nincs se éj, se nappal sóvárog az ég, s a könyörtelen hang ha elfutok, nem leszek szabad. Vakként is világít felém a kitörő napfény míg kerek az üveggolyó van bennem rejtély nem lehet feketéből színes a kép de festhetek szivárványt magam elé. Titkos szobádban tomboló érzelem […]

Posted by
Posted in

Az én világom

Egy olyan világban szeretnék élni, ahol mosollyal ébredő a hétfő, s ötből, legalább két és félszer négy, a kétszerkettő. S a reggeli kávéban nincs lemondó kérdés, hit és a tehetség ott megbecsült érték, az utcák mindkét oldalán, s a foci is jó lesz egyszer. Talán. Ott, hol a járdákon szembe jőve, a jószándék emel majd […]

Posted by
Posted in

Dal a kávéról

Szeretettel üdvözlök Mindenkit! Ennek az éneknek a szövegét a Fogyatékkal Élők Nappali Intézményében dolgozó Kollégáimnak írtam. Fogadjátok szeretettel: Kómásan ébredek minden reggel, A munkahelyre nyolcra menni kell. A gondolataim szétszéledve, Még nem vagyok felébredve. Kolléganőim arcát látva Mindenki a poharat várja. A szervezetbe koffein kell, Így indul majd jól a reggel. Lehet arab vagy mexikói, […]