Posted by
Posted in

Tétova

B. Mester Éva   Tétova   Az egyik kezemben kárhozat van, a másik kezemben tán’ csoda, tökéletesen tökéletlen neve sincs érzés mámora.   Az egyik léptem hozzád indul, a másik léptem sehova. Mennék, maradnék malmai közt minden lépésem tétova.   Az ösztön azt súgja, vársz még rám, a szív hevesen bólogat. Öngyulladással utat perzsel, kitárja […]

Posted by
Posted in

Látomás

  túl csipkés hegyeken, örvénylő fellegen, aranyba öltözött, jól fésült alkonyon hallgasd, hogy bekopog az éj az ablakon, s csillagot csókol az égbolt arcára  

Posted by
Posted in

“Szeresd a Nőt!” – pályázati eredmény

2017. március 7-én közvetítettük élő nőnapi műsorunkat YouTube csatornánkon: A műsorban közreműködtek: Kocsisné Heiler Éva, Mészáros Zoltán, Zsoldos Adrienn, Zsoldos Árpád A műsorban bonyolítottuk le a “Szeresd a Nőt!” című pályázatunk eredményhirdetését, melynek írásos változatát jelen cikkünk tartalmazza. A beküldött alkotásokat négy kategóriára osztottuk. A hölgyek által beküldött versekre, prózákra, valamint az urak által beküldött […]

Posted by
Posted in

álarcot fel

Előtted van annak képe, hogy egy férfi, s annak nője, hajba kapnak, civakodnak, ahogy szokás, durcáskodnak? Erre mondta egyszer oda, egy jól képzett terapeuta: „Mikiegér álarcot fel, vitatkozni így kezdjen el!“ Képzelheted milyen nehéz gorombának megmaradni, ordítani átéléssel, ha mikiegér bámul éppen. Koncentrálnod kell itt apám, a játék nem megy babra, nehogy már egy egérféle a cirkuszt így […]

Posted by
Posted in

Késő esti anzix

Hangtalan bámulom a fénylő csillagokat Mint csillagvizsgáló azt az egy pontot fókuszálom Visszafordíthatatlan a vágyam, látomások Álomképekben jelzik, onnan származom.

Posted by
Posted in

Harangvirág szerelme

Egy aprócska fehér harangvirág Harangjaival zenét komponált. Köré gyűltek a fényes csillagok S hallgatták ahogy a dal zokog. Magányról, szerelemről szólt a dal Mely minden élőt ma is felkavar, Az aprócska fehér harangvirág, Dalba öntötte szíve bánatát. Nem jött a méhecske akit szeretett Elsodorták őt a bús, vad szelek. Ki tudja merre repülhet, talán Megpihent […]

Posted by
Posted in

Szeresd a nőt

  Szeresd a nőt, Mert belőle élet árad, Életét adva életet ad e világnak. Szeresd a nőt, mint egy Virágszálat, Mert estére megfőzi a vacsorádat. Szeresd a nőt, Mikor életet ád, Onnantól már csak úgy hívod, mint édesanyát. Szeresd a nőt, Mert ez az élet rendje: Férfi, nő, gyermek családdá teljesedve. Szeresd a nőt, Mert […]

Posted by
Posted in

Van nekem egy pontom

Van nekem egy pontom, hogyha azt megnyomom, elszáll minden bajom, jaj nem az, te majom! A talpamról beszélek, masszírozd meg kérlek. Fáj a kezed pont ma? Gondolhattam volna… Nekem kell csinálnom mindent, de ne bánom! Fogok én majd arra várni, hogy kényeztessen engem bárki… Nagylány vagyok, érted ugye. Zoknim húzom, ne nézz ide!

Posted by
Posted in

Nőnap után

B.Mester Éva   Nőnap után   Rám jött a versírás mint egy hasmenés, mikor ideges vagyok. Hol vannak az én virágaim? Az élők, amit kezembe adsz, ölembe szórsz, és csak a kedvemért illatosak? A mindenkinek, bárkinek, senkinek címzett virágkazlakból nem kérek. Az élő szó kell, az élő virág. Hiába osztozkodunk álmainkon, a mosolyon. Érintésed rejtegeted. […]

Posted by
Posted in

Frida Kahlo: Without Hope (Reménytelenül)

Öt éve fedeztem fel Frida Kahlo festményeit. Önkéntelenül írtam egy verset az egyik képéhez, majd a napokban azt vettem észre, hogy már ötven képhez írtam pár sort. A Gyökerek című képre írt versemet publikáltam egy weboldalon, ahonnan sok érdekes visszajelzést kaptam. Ezért hát úgy döntöttem itt is megosztok veletek egy két verset, melyet Frida képei ihlettek. […]