Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ki teszi?

    Rózsa Iván: Ki teszi?     Magamat látom magamban: Magamban látom a világot. Valaki kreál az agyamban: Egy új, szebb világot…     Budakalász, 2016. április 21. (20 éves a ColorStar)    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mindenkinek a magáét!

    Rózsa Iván: Mindenkinek a magáét! (NOM: Jedem das Seine)     A zsidókat szeretem, az ál zsidókat nem. A németeket szeretem, az ál németeket nem. A „hol ezek-azokat” különösen nem. Megadja mindenkinek a magáét, Istenem.   Az oroszokat szeretem, az ál oroszokat nem. Az amisokat szeretem, az ál amcsikat nem. A komcsi régi-új […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Örömhír

      Rózsa Iván: Örömhír (Recirquel Újcirkusz Társulat – A meztelen bohóc)     Most már nem a bohóc, a király meztelen: Udvari bolondként viselkedik esztelen. Új világ köszönt be nemsokára: Isten megint rálelt a magyarjára.   Eldöntetett fent a fellegekben: Emberség gyúlt az emberekben. Angyal szállt le a Földre: Terjed a hír körbe-körbe. […]

Posted by
Posted in

Párbeszéd

Pihécske voltam, elolvadtam, szellőcske voltam, sóhajtoztam, felhőcske voltam, záporoztam, magocska voltam, kihajtottam.   Sehol se voltál, mindenhol voltál, pihécske, kezemben elolvadtál. Mindenhol voltam, sehol se voltam, anyácskám, kezedben elolvadtam.   Mindenhol voltál, sehol se voltál, szellőcske, ajkamon sóhajtoztál. Sehol se voltam, mindenhol voltam, anyácskám, ajkadon sóhajtoztam.   Sehol se voltál, mindenhol voltál, felhőcske, szívemre záporoztál. […]

Posted by
Posted in

Romhalmaz és béke

romhalmaz lett az életem kerülgetem sorban ki őket, változtatni már nemigen tudok túl kemény lett a szívem, a romokat szétzúzni nem akarom, az ítélet túl nagyra nőtt bennem, csalódást okozni nincs már kedvem, béke és nyugalom csak ezekre vágyom, ám előbb még magamat kell megtalálnom, erőm fogytán, szárnyam törött, de vergődök tovább, amíg csak hörgök.

Posted by
Posted in

Örök anya

  Gyermeke szívében születik ő, mindnyájunk szemében az igazi nő, ő szeret legjobban bennünket, aki először ölébe vett minket, aki először simogatta szöszke hajunk és dicsérte irka-firka rajzunk, nem érhet fel vele a világ kincse sem, mert e földgolyón ő nekünk az egyetlen. Ezer szál virággal sem érhetem fel szívét, meg nem köszönhetem értem élt […]

Posted by
Posted in

Visszaság

Visszaság Itt most vályog dűl És hull a vakolat És odaki úgy áll a kútkáva Száraz leheletében a kába est Akárha minket várna ott A beléhajigált szeméttel Rossz kocsikerék a nyáridő A mersz kijönni elhagyott Tanyánkra nagy volt – Nagyapám halott Úgy feküdt az ágyba Naphosszat évek óta Apám beretválta néha Szappanhabos pénteki estefélen Belépni […]

Posted by
Posted in

Emberség olvasásra

Emberség olvasásra Fenn a fény És lenn a lény Benn a bűn És kinn a kín Jobbra jó És balra baj Ver a vér És forr a fő A lábad lép A mell meleg A térded tárgy A kar kereszt Az ér ereszt A haj hajol A szív hajlék Hol benn lakol A tér terem […]

Posted by
Posted in

Úton

Bárhova is megyek, bokrok köszöntenek, szellőn ringatózva eperfa levelek, berkenye bogyója, vörös fényben izzó vadrózsafa ága, lépteimre ringó. Üdvözölnek cinkék, varjak károgása, ködlelő távolból fecskék suhanása, pillék, szitakötők, darazsak és méhek. Ők ölelnek, óvnak, járva a vidéket. Tudom, hogy mennem kell, hogy örömöt osszak, andalgón sétáljak vagy futva kocogjak. Akárhogy is legyen, erdők, mezők, rétek […]

Posted by
Posted in

Az én húsvétom

  Mikor elcsendesedik a város s kialszanak a fények Íróasztalomra borulva, kezeimet összekulcsolva Szinte a csendbe beleharapva egyedül a megfeszítettre gondolok Szinte belsőmből kiszakadva felujjong a lelkem Feltámadt Krisztus! s ismételve ezt harsogja Tollamat kezembe kapva, csak ennyit írok a papírra Feltámadt Krisztus Alleluja, Alleluja Majd irom százszor, meg ezerszer. Kiakasztanám minden ajtóra, kapura Ha […]