Posted by
Posted in

Az utcazenész

Ha végig sétálsz nyáron a korzón s hallgatod hogy játszik egy utcazenész ki álmokat kerget és kedvesen néz zenéje simogatja lelked. Lábán lyukas a zokni, de mint talizmánt minden nap ezt viseli. A szerencséje, mely néha forgandó, s lassuló reménye csak így élteti. Gitárján a zene régi vagy trendi ahogy díszes publikum várja s ha […]

Posted by
Posted in

Kérdések sora masíroz…

Kérdések sora masíroz agyamban válasz nincs,Krisztus hozzád fordulok nézd el,hogy a megfogalmazás profán hisz egyedül küzdök magammal…magamban. Elrontott teremtés, kétes megváltás eredendő bűn a “ma születettre” is hol van a tévút, hol siklott ki amit tanítottál a “végtelen” hit? Krisztus, ugye te előre tudtad, hogy állat lesz az ember újra széthúzó, megosztott és nagyon kegyetlen […]

Posted by
Posted in

Visszakövetelem…

Visszakövetelem ősi jussomat hogy feltétel nélkül magyar vagyok ne szolgáljak mindig idegen érdeket hazámért ha kell, élek vagy meghalok. Ne mocskoljak magyart, mert más a nézete másképp látja mindazt mit látok én párbeszéd legyen a vita “kenyere” térjen vissza végre az ősi erény. Nem a régmúlt az mi vonz ma engem csak az ősi érték, […]

Posted by
Posted in

Fájó szerelem

Edit Szabó : Fájó szerelem Tükörvers Nélküled nem ragyog a két szemem, nélküled nem élet az életem, testembe hiányod beköltözött, testemben hiányod a börtönöm. Bordáim közt a szívem úgy dörömböl, múló évek hozták be a göröngyöt, lelkem mélyén gyökeret vert a szíved, felettem sírhant lesz a szeretlek. Érted ragyog kéklő szemem sugára, véled lehet az […]

Posted by
Posted in

Öreg cigány hegedűje

Edit Szabó : Öreg cigány hegedűje Öreg cigány hegedűje, a mosolya örül véle, húzza vonót, nem sajnálja, dallamai muzsikálnak. Messzire jár gondolata, réges-régi udvarokba, kicsiny házak szegletébe, nem bújdokolt az estében. Apja mellett vígan lépdelt, hegedűje a kezében, kicsiny legény korán kezdte, örökségét átalvette. Zenének a szeretete beívódott a lelkébe, mesterségét kölcsön kapta, a fiának […]

Posted by
Posted in

Kacattárca

Csak félig leejtett mosoly, Kissé behúzott függöny, Bennem nincs már nosztalgia Párolgó gondolatok között. Könnyekkel várt küszöbök Csak félig, bukjatok fel Mosolyképem lett a tükröm Erősen magadba festve kell. Kacatokat hallucinálok Eszköztelen mosolyok között Szemed mélyébe Lopakodva, bele költözök. Törött gondolatokkal ülök Szűk a hely, nem férek el Kacatokat beszélnek itt is A leejtett mosolyom […]

Posted by
Posted in

Álmodozó

Versekkel bélelt szívemben tavasz van, Énekkel köszöntöm boldogságom. A lágy vihar, mely csendben gúzsban tartott, Elhagyott engem s elhagyta világom.   Álmodok nappal és álmodok éjjel, Bordó szelek táncolnak hajamban. Óvó szeretettel figyelnek míg én, Cseresznye virágot keresek magamban.   Süt a nap, s én behunyom szememet, Meleg fény kúszik pilláim közé. De ha felhő […]

Posted by
Posted in

kezed melegét

kezed melegét testemen őrzöm kezed melegét, őrzöm, mivel sejtjeire esne szét, nyitogatva a test rejtekét, péppé sűrűsödne, légkörbe kérgesedne, szem elől tévesztené a fény idegi rezzenéseit, tengernyi veríték önt el, tüdőmben jégkásányi szörty- zörej, jövőnk eggyé sűrűsödött perceit szürcsöli az idő, elringat a múlt, akaratlanul is egyensúlyba kerül a világ, látványosan fogynak az évszakok egymás […]